Kolozsvár(Cluj-Napoca) utazás, látnivalók, érdekességek / Románia
Kolozsvár egy olyan ikonikus város Erdély szívében, ahova legalább egyszer minden magyarnak el kellene látogatni. A történelmileg nagyon fontos településen született például Mátyás király is, amelyről nem más, mint, a város legnépszerűbb látnivalói árulkodnak. Ez azonban még nem minden, úgyhogy irány Kolozsvár!
Kolozsvár meglátogatása nekem mindig is ott lebeget a terveim között. Fontosnak éreztem, hogy legalább egyszer eljussak ide, mivel minden valamire való magyarnak fáj a Trianoni békeszerződés következménye, azaz a Nagy-Magyarország felosztása. Kolozsvár mellett mindig is el akartam jutni Erdély további gyönyörű helyszíneire, ami sajnos még mindig várat engem. Persze én mindig azt mondom, hogy ami késik nem múlik, így előbb-utóbb Kolozsváron tovább jutva, felfedezzük majd a gyönyörű Erdély bájos tájait, falvait és városait is egyszer. Na, de addig is, most következzen először… Kolozsvár!
Kolozsvárról röviden
Kolozsvár Románia második legnépesebb városa és egyben Erdély nem hivatalos fővárosa is. Kolozs megye székhelye érdekes, hogy nagyjából egyforma távolságra fekszik három fővárostól is, mint Budapest, Belgrád és Bukarest. Románia területén, Marosvásárhely után itt él a második legnépesebb magyar lakosság, amely az évek alatt sajnos folyamatosan csökkenőben van. Itt is megfigyelhető az erőteljes elrománosodás. Manapság körülbelül 300 ezer fő a város populációja, amelyből egyes becslések szerint, már a negyvenezret sem éri el a magyarok száma. Nagyon szomorú ezt hallani és jó lenne egyszer megfordítani ezt a tendenciát.
A számos műemlék közül, amely a városban felkereshető, a legismertebb a központban található Szent Mihály templom és az előtte látható Mátyás király szoborcsoport. Mellette érdemes meglátogatni Mátyás király szülőházát is, de az Istenszülő elszenderedése ortodox katedrális vagy egy-két múzeum is érdekes lehet, mint például az Erdélyi Történeti Múzeum vagy az Erdélyi Néprajzi Múzeum.
Kolozsvár történelme
A város környéke már a kőkorszak óta lakott terület, ezt különböző ásatások is bizonyítják. Az ókorban a Római birodalom része volt a város, Napoca néven és ezzel Észak-Dacia székhelye is volt. Szent István királyunk Kolozs várispánság székhelyévé tette, ahol később vár is épült, amelyből mára csupán csak a Szabók bástyája maradt meg. A tatárjárás során, mint más további magyar városokat, Kolozsvárt is felforgatták a mongolok, így az elpusztult lakosságot pótolva V. István szászokat telepített ide. A XV. században a város lakossága már fele részben volt magyar és szász. 1443-ban Kolozsváron született Hunyadi Mátyás, későbbi magyar királyunk. Ez idő tájt készült el az akkori városfal is. 1557-ben itt született meg Bocskai István is, későbbi erdélyi fejedelem. Az Erdélyi fejedelemség megalakulása után elkezdődött Kolozsvár fellendülése is, amiről a ,,kincses Kolozsvár” elnevezés is árulkodik. A török kor idején Bethlen Gábor az Erdélyi fejedelem védelmezője volt és ezzel a város és az egész fejedelemség autonóm terület lett török felügyelet alatt. A XVII. században Apafi Mihály fejedelem idején császári uralom alá került a város és vele együtt egész Erdély is.
Később Kolozsvár Erdély központja lett és az 1700-as évek elején tovább fokozódott a már XII. században elkezdődött román bevándorlás a Kárpátokon túlról. Rengeteg román vándorolt be Erdély területére és ezzel Kolozsvár lakosságának aránya is megváltozott, bár a XIX. században még a város magyarságának aránya, 70-80 százalék között mozgott. Ez a szám Trianon után változott hatalmasat, amikor a román lakosság megháromszorozódott, így a magyarság már csupán csak a fele volt. 1848-ban itt Kolozsváron mondták ki az uniót Magyarország és Erdély között, ezzel Kolozsvár elvesztette fővárosi szerepét. 1868-as kiegyezés után azonban a város ismét gazdasági fellendülésnek indult. Rengeteg ipari cég alakult és virágzott a település. A korábban már említett trianoni békeszerződés értelmében Romániához került, de 1940-ben a második bécsi döntés értelmében ismét Magyarországhoz tartozott. Ezzel a lakosság aránya ismét megváltozott, de már a jó irányba. Ebben az időben harmadára csökkent a román lakosok száma, míg a magyarság megduplázódott, így 88 százalékos volt a magyarok aránya. A II. világháború végén azonban Kolozsvár is visszakerült Romániához és újra elkezdődött a románosodás. Ezzel folyamatosan csökkent a magyarok száma és teljesen megváltozott város nemzetiségi arculata is, míg mára alig több mint tíz százalék lett a magyarság, azaz úgy 30-40 ezer a magyar ajkúak száma Kolozsváron.
Kolozsvár látnivalói
Kolozsvár számos látnivalót tartogat, így egy nagyon izgalmas és tartalmas városnézésre kerül majd sor, ha ellátogatunk Erdély fővárosába.
A legismertebb látnivaló a központban található Szent Mihály templom, ami a város jelképe is. A templom mellett található egy parkoló is, így autónkkal leparkolva, itt érdemes megkezdeni a városnézést. A XIV-XV. században épült gótikus templom díjmentesen látogatható meg, amelynek tornyába is felmehetünk. Ott jártunkkor azonban erre javítási munkálatok miatt sajnos nem volt lehetőség, de amennyiben van alkalmunk, ne hagyjuk ki. Mai formáját 1858-ban nyerte el neogótikus stílusban, amelynek tornya Erdély legmagasabb templomtornya, a keresztel együtt 80 méteres magasságával.
A templom előtt Mátyás király szoborcsoportja található, amelyet Fadrusz János tervezett. Ezt is kötelező megtekinteni Kolozsváron, mivel így teljes a kép a központi téren. Közepén Mátyás királyunk látható lovon, míg mellette Kinizsi Pál, Szapolyai István, Báthori István és Magyar Balázs tekinthető meg.
Utunkat ezután folytassuk innen a tér bal felső irányában lévő macskaköves utcán, ahol Mátyás király szülőházához fogunk jutni. A két szintes ház az egyik legrégebbi épület Kolozsváron, amit úgyszintén kötelező megtekinteni.
Innen a közelben két múzeumot is bejárhatunk. Mi is ezt tettük és először az Erdélyi Történeti Múzeumhoz vitt az utunk. A belépő 20 lejbe került és ami roppant érdekes, hogy magyarul egy betű sem volt kiírva a múzeumban. Persze az összes kiállított tárgy, levél magyar nyelven volt, mivel ez a magyar történelem. Viszont csak román és angol nyelven voltak a feliratok a múzeumban. Egy szóval, szomorú!
Innen a következő múzeum a pár utcával arrébb található Erdélyi Néprajzi Múzeum volt, ahol ugyancsak senki nem beszélt magyarul és ráadásul itt sem volt egy szó sem kiírva magyar nyelven. A belépő ide 10 lejbe került, ahol még fizettünk 5 lejt a fotózás miatt.
Helyi népviseletekbe beöltöztetett bábukat és korabeli szakmák munkaeszközeit tekinthetjük meg ezen a helyen, ahol most már nagyon elszomorodtam a magyar nyelv hiánya miatt.
Meglepő volt számunkra, hogy ennyire nincs tiszteletbe tartva a magyarság ezen a helyen. Egy betű sem volt kiírva magyar nyelven a meglátogatott két múzeumban, ami ráadásul Erdélyről szól!
A múzeumok után a Szamos felett átívelő Erzsébet hídon felmehetünk akár a Fellegvárba is, amelyből mára már csak a lőporraktár, és három kapu tekinthető meg. A kilátás azonban innen csodálatos a városra, úgyhogy, ha másért nem is, ezért érdemes ide feljönni.
Kolozsvár főterére visszatérve ne hagyjuk ki a tér köré felépült palotákat sem. Tekintsük meg a Sebestyén-palota épületét vagy a Bánffy-palotát, amely Művészeti Múzeumként üzemel.
A tér jobb alsó sarkából nyílik a Bulevardul Eroilor, azaz egy hosszú utca, ahol egy magas emlékmű és a Városháza tekinthető meg először.
Ezen végigsétálva jutunk el a Kolozsvári Operához, amely egy nagyon impozáns sárga színű épület.
Vele szemben az Istenszülő elszenderedése Ortodox Katedrális tekinthető meg. A neobizánc stílusban 1923 és 1933 között felépült székesegyházat ne hagyjuk ki utunk során. Belülről is érdemes megtekinteni!
A másik irányban már messziről látszik egy még magasabb, de befejezetlen másik katedrális, a Görög-katolikus Székesegyház. A több mint húsz éve elkezdett hatalmas méretű templom, egy kicsit olyan mint Barcelonában a Sagrada-Família, mivel talán sosem készül el. Persze ez egyikre sem lesz igaz, de a lényeg hogy mindkettő évtizedek óta készül, ez bennük a közös.
Mellette megtaláljuk Kolozsvár egykori várának utolsó megtekinthető bástyáját is, a Szabók bástyáját, amely az egykori vár 24 ,,tornya” közül maradt fenn egyedül.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, a növények kedvelőinek is hoztam egy szuper programot, méghozzá a Kolozsvári Alexandru Borza Botanikus Kertet.
A kert 14 hektáron terül el és a Föld valamennyi területéről érkeztek ide növények. Igaz télen nem a legjobb ötlet meglátogatni, de ilyenkor is találtunk érdekes üvegházakat. A belépő 15 lej.
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
