Szatmárnémeti (Satu Mare) utazás, látnivalók, érdekességek / Románia

Szatmárnémeti (Satu Mare) utazás, látnivalók, érdekességek / Románia

Szatmárnémeti (Satu Mare) Magyarországtól mindössze pár kilométere, Románia északnyugati részén található. A Szamos partján fekvő település egy ízig-vérig magyar város, ahol otthon érezhetjük magunkat úgyis, hogy mára csupán csak negyven százaléka itt a magyar anyanyelvű. Érdemes felkeresi, mivel Kölcsey Ferenc városában lépten nyomon magyar emlékekbe fogunk majd botlani!

Szatmárnémeti (Satu Mare) szorosan a magyar határ mellett fekvő település, ahol egy kicsivel több mint százezren laknak. Az egykori Szatmár vármegye székhelye, ma a Romániában lévő Szatmár megye központja. A Szamos folyó két oldalán elterülő város lakosságának mára csupán csak a negyven százaléka magyar, de a Trianon idején ez kilencvenöt százalék volt.

Szatmárnémetit tehát érdemes felkeresni, mivel nagyon szép templomokat tekinthetünk meg, illetve a város központjában lévő parkot pedig most újították fel. A csinosítás után, itt nagyszerű egyet sétálni, amit tavasszal vagy nyáron szerintem a legjobb meglátogatni.

Szatmárnémeti történelme röviden és tömören 

A monda szerint a várost csónakosok alapították, akik sót szállítottak a Szamos folyón. A kereskedők ezen a helyen egy piacot hoztak létre, így felépítve a mai Szatmárnémeti elődjét. A legenda mellett Anonymus is írt a tekercseiben róla, amint a honfoglalás után Tas és Szabolcs vezérek bevették Szatmár várát. A város első történelmi említése azonban csak a XII. században történt meg, amikor még két településből állt: Zothmar és Németi. A város erődjét később 1241-ben a tatárok lerombolták, majd újjá épült és virágzásnak indult mindkét település.

A következő években sokaknak volt tulajdona. A XIII. században Brankovics György szerb úr tulajdona lett, de Mátyás király halála utan fiáé Corvin Jánosé, majd Szapolyai Imre birtoka lett. A XVI. században a Somlyai Báthory fiverekhez került, akik erős földvárat  építtek, amit 1661-ben a törökök foglaltak el. A XVIII. században végül teljesen lerombolták ezt a várat. 1711-ben a Vécsey ház helyén állt épületben írták alá a Rákóczi szabadságharcot lezáró Szatmári békét. Négy évre rá, 1715-ben egyesítették a Szamos két oldalán  fekvő Szatmárt és Németit, amit ezután Szatmárnémeti néven hívtak már. 1829-ben a megye főjegyzője lett Kölcsey Ferenc, ezért szívesen nevezik Kölcsey városának is.

Szatmárnémetit, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés értelmében Romániához csatolták. Ezt annak ellenére tették, hogy ebben az időben a város lakosságának a 95 százaléka volt magyar anyanyelvű. Mára ez a szám sajnos még a negyven százalékot sem éri el, de ennek ellenére én Szatmárnémetit mindig is magyar városnak fogom tartani.

Szatmárnémeti látnivalói 

Szatmárnémeti legszebb látnivalói a központi tér köré csoportosulnak, amit jelenleg újítanak/újítottak fel. Itt található a város szimbóluma is a Hotel Dacia, azaz a volt Pannónia szálló. A patinás épület úgyszintén felújítás alatt van, így hamarosan az egész központi rész teljesen megújulva járható be. Az épület mögött található a negyvenöt méter magas Tűzoltó-torony, amely a város másik jelképe. A felújítása óta, 2005-től látogató, ahonnan gyönyörű látvány fogad majd minket a város panorámájával.

Érdemes felkeresni továbbá az itt található Római-Katolikus Székesegyházat is, amelyet Hám János katolikus püspök építetett 1830 és 1837 között. Ne csak kívülről, hanem belülről is tekintsük meg!

Tovább sétálva a park körül, következik a híres Vécsey ház, ahol a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc végén köttetett Szatmári békét írták alá. Ez már viszont nem az az épület, ahol a béke megíródott, de így is a város egyik legrégebbi házáról beszélhetünk, amely jelenleg a Szatmári Szépművészeti Múzeumnak ad otthont.

A szépen felújított parkot és környéket bejárva keressük fel még a szomszédban található Görög-Katolikus Székesegyházat és az utána következő Ortodox Székesegyházat is. Mindkettő gyönyörű kívülről és belülről is egyaránt.

Az utóbbiból tovább haladva egy parkon keresztül sétálhatunk el a Megyei Múzeumhoz, ami tele van régi értékekkel és emlékkel.

A parkhoz pedig még egy mondat erejéig visszatérve, itt látható a legtöbb román városban megszokott, Szoptató anyafarkas és Romolus és Rémus szobor. A románoknál ez eléggé elterjedt emlékmű, amely arra akar utalni leginkább, hogy ők valamilyen módon a rómaiak ősei. Én ebbe most nem megyek bele, de ismerek egy másik mondást is, amit inkább nem írok le, mielőtt bárki megsértődne. Röviden annyi, hogy nem csak Romolus és Remus volt, hanem egy harmadik gyerek is, aki…..!

Végül a Kossuth-kertet is meglátogathatjuk, ahol természetközelben sétálva frissülhetünk fel a sok templom és épület után. Itt egyébként még egy apró tavat is felfedezhetünk, ahol akár vizibiciklizhetünk is a meleg hónapokban.

További látnivalók Szatmárnémetiben, ami nekünk kimaradt:

• Püspöki palota
• Szamos folyó partja
• Református templom (Láncos templom)
• Zsinagóga
• Szatmárnémeti Északi Színház
• Római katolikus kálvária templom

• V É G E •

További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!