Szarajevó utazás, látnivalók, érdekességek /Bosznia-Hercegovina
Sokan nem is tudják, hogy mennyire változatos és hangulatos település is Bosznia-Hercegovina fővárosa. Szarajevó ugyanis egy nagyon különleges város, ahol a bazárban sétálva grillezett húsok illata vesz körbe minket és egy kicsit belecsöppenhetünk a muszlim életbe is. Mecsetek és minaretek mindenfelé megtalálhatóak a városban és ráadásul Szarajevót a belvárosból induló felvonó segítségével, fentről is jó alaposan szemügyre vehetjük.
Szarajevó városának nevét kiejtve sokaknak a háború, pontosabban a délszláv háború jut eszébe, illetve az hogy minek is mennék oda. Na ezt gyorsan leszögezném, már mindjárt az elején, hogy Szarajevót egyszer mindenkinek látnia kell és ne üljön fel senki ilyen hülyeségeknek, mert a bája és hangulata egyszerűen lenyűgöző.
A Dinári-hegységben megbújó 350 ezer lakosú város, bár nem szerepel a legszebb fővárosok listáján, de mégis egyedinek mondható légkör veszi körbe a települést.
Nekünk nagyon megtetszett a grillezett húsoktól füstös Szarajevó, amelynek belvárosa egy nagy piac. Ezenkívül minaretek és régi épületek figyelhetők meg a szélrózsa minden irányában.
Látnivaló bár nem sok van, de mégis érdemes egyszer legalább meglátogatni, és ki tudja, talán téged is rabul ejt majd, mint ahogy velünk tette! Ráadásul Szarajevó a világ azon kevés városainak egyike, ahol néhány száz méteren belül megtalálható a katolikus és ortodox templom, a muszlim mecset és a zsinagóga.
Szarajevó történelme röviden és tömören
Szarajevó története egészen a kőkorszakig nyúlik vissza. Évszázadokkal később viszont az illírek telepedtek le a környéken, akiket a rómaiak váltottak fel, majd a VII. századtól a szlávok érkeztek meg Bosznia és köztük Szarajevó területére is. A várost azonban csak jóval később a XV. század közepén alapították meg. Előtte csupán csak egy apró falú volt ezen a területen. A városalapítás után viszont kezdetét vette a több mint négyszáz éves oszmán uralom, ami nagyban befolyásolta a város mai képét. Ezért sokan érezhetik azt, mintha Isztambulban sétálgatnánk, közben ,,csak” Szarajevó utcáinak köveit koptatják.
Szarajevó virágkorát a XVI. században élte, amikor Husrev-bég felépítette a mai óváros jelentős részét. A város lakossága eleinte kizárólag iszlám vallású emberekből állt, de később megérkeztek az ortodoxok, a katolikus kereskedők és a Spanyolország területéről elűzött zsidóság, ami azt eredményezte, hogy Szarajevó immár négy különböző vallásnak adott otthont. A város minden szempontból nagy iramban fejlődött, így az 1600-as évek végére elérte a nyolcvanezres lakosságot. Ezzel Isztambul után a Balkán-félsziget és egyben az Oszmán Birodalom európai felének legfontosabb települése lett. 1850-re Travnik után, Szarajevó vált a vezírek székhelyévé, bár ekkoriban már a város lakossága jelentősen lecsökkent.
Szarajevó ezután fontos szerepet játszott az első világháború kirobbanásában is, ugyanis 1914. június 28-án Gavrilo Princip szerb nacionalista itt gyilkolta meg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot és feleségét. 1984-ben a tizennegyedik téli olimpia helyszíne volt, majd 1992 és 1996 között négy éves ostrom zajlott a városban, melynek során több mint tízezer ember vesztette életet Szarajevóban.
Szarajevó látnivalói
Autóval megérkezve Szarajevóba, egyből észre veszük a nagy kontrasztot, amin a vadonatúj, magas felhőkarcolókat és a szocialista stílusú, régi, leharcolt épületek értem. Ezenkívül a villamosok cseppet sem fiatal kora, ugyancsak érdekes látvány nyújt a város sugárútján végighaladva.
Szarajevói városnézésünk kezdőpontja a belvárosban, a városházával szemközti oldalon található mélygarázs (Garaža Stari Grad) volt. Innen a legkönnyebb bejárni a város látnivalóit, ráadásul a tágas garázsban nagyon sok üres hely is volt. Jó hír az elektromos autókkal érkezőknek, hogy ingyenesen tölthetnek, viszont vigyázzunk, mert csak készpénzzel tudunk fizetni majd a parkolásért.
A parkolót elhagyva először a város fölé vitt utunk, amit a garázstól mindössze pár száz méterre lévő libegővel tettünk meg. A felvonó egészen 1169 méteres magasságig vitt fel minket. A Trebevic hegyről ezután gyönyörű kilátás nyílik Szarajevóra, azonban nem csak ezért számít fontos helyszínnek.
1984-ben Szarajevó adott otthont a XIV. téli olimpiai játékoknak. A neves játékokon 49 nemzet közel 1300 sportolója vett részt és ezen a helyen rendezték a bob- és szánkó versenyeket. A pályát meg is néztük, legalábbis ami maradt belőle. A graffitikkel telis-tele díszített pálya mellett végig eszméletlen kilátás fogadót minket, na meg pár ló, amelyek nagyon barátságosak voltak.
Kezdésnek egyből nagyon izgalmas kaland volt, de a java, még csak ezután kezdődött!
Libegő ára: 20 BAM/fő oda-vissza
(bosnyák konvertibilis márka), ami 10€-nak felel meg (3.700 Ft)
Visszatérve a belvárosba egy nagy kört megtéve néztük meg Szarajevó legszebb látnivalóit. Először az aprócska folyó, szemközti oldalán lévő városházát tekintettük meg, majd a garázs oldalán sétáltunk végig a folyóparton.
Útközben három híd mellett is elhaladtunk, amelyek a Miljacka folyón ívelnek át. Ebből a harmadik, az utolsó volt a legérdekesebb. A középkorban épült, eredetileg még fából készült Latin-híd volt ez.
Ezen átsétálva történelmileg egy nagyon érdekes helyszínre érkeztünk meg. A hídról már látszott a múzeum felirat (Sarajevo Museum), ami a Szarajevói merénylet történéseit mutatja be. 1914. június 28-án ezen a helyen gyilkolták meg az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot és feleséget, ezzel elindítva az első világháborút.
Tovább sétálva a Ferhadija következett, amely Szarajevó sétálóutcája. Mi balra egy kis kitérővel először Szarajevói katolikus székesegyházat látogattuk meg, majd visszafordulva Gazi Huszrev bég dzsámiját tekintettük meg.
A város legnagyobb mecsetével szemben Gazi Huszrev bég könyvtára és múzeuma látható.
Ezután balra haladva a Baščaršija irányába következett egy karavánszeráj, amit az 1500-as években építettek. A Morića Han több száz utazót és tucatnyi lovat tudott elszállásolni, úgyhogy érdemes egy-két pillantást vetni rá. Közben már erőteljesen bazár hangulat volt, így igazi autentikus, keleti hangulat árasztott el minket.
Végül Szarajevó központi terén az óvárosban megnéztük a Sebilj-t, ami egy kút és egyben a város jelképe is. A mondás úgy tartja, aki iszik a vizéből, biztosan visszatér majd még Szarajevóba.
Itt még tettünk pár kört a téren és a környező utcákban, majd megérkeztünk kiindulópontunkhoz, a központi mélygarázshoz!
Szarajevó gasztronómiája
Boszniai körutunk során az egyik legjobb dolog a gyönyörű látnivalók mellett a finom ételek voltak. Már csak ezért is érdemes elutazni az országba, illetve a fővárosba.
Szarajevó bazár negyedében mindenféle finomságot megkóstolhatunk, a baklavától és a halvától kezdve, a kemencében sütött burekig és a kajmakkal kínált csevapcsicsáig. Mi az utolsót kóstoltuk meg, ahogy a képen is láthatjátok és egyáltalán nem bántuk meg. A füstös íze még órákig a szánkban volt, ami rettentően jól esett! Utólag visszagondolva nagyon jól éreztük magunkat a városba, ezért mindenkinek csak ajánlani tudok egy szarajevói városlátogatást, mert nem fogjátok megbánni!
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
