Magyarország
Budapest legszebb látnivalói egy hétvége alatt / Magyarország

Budapest legszebb látnivalói egy hétvége alatt / Magyarország

Budapest a világ egyik legnagyszerűbb és legszebb fővárosa, ahol tucatnyi látnivaló közül választhatunk. A gyönyörű történelmi épületei mellett, kiváló múzeumok és nagyszerű fürdők is megtalálhatóak Budapesten. Azonban, ha csupán csak egyetlen hétvégét töltenénk a fővárosban, összeszedtem nektek, hogy mi az, amit feltétlenül nézzünk meg a Duna mindkét oldalán!

Fotó: gróf Andrássy Gyula szobra a parlament előtt /Mihály Gábor/

Budapest

Mi magyarok sokan nem is tudjuk, hogy milyen mázlisták is vagyunk, mivel a mi fővárosunk az egyik legszebb a világon. A közel két milliós (1,7 millió) magyar fővárost a Duna osztja két felé.

Fotó: villamos az Igazságügyi palota előtt /Mihály Gábor/

A területe már két ezer éve lakott volt, ahol először kelták éltek, majd a rómaiak létrehozták a mai Óbuda területén, Aquincum városát. Ez volt Pannónia központja, bár a rómaiak bukása után szinte teljesen elnépteledett a terület. A magyarok érkezéséig éltek itt avarok, gótok, szlávok, de hunok is. Az első magyar települést ezen a területen a tatárok dúlták fel 1241-1242-ben, így ezután kezdődött meg a budai vár építése, a mai Várhegyen. Pár évvel később már a Magyar királyság fővárosa lett Buda, de az évszázadok alatt ez sokszor változott. Buda mellett fővárosunk volt később Visegrád is és Pozsony is, de pár évig még Temesvár is.

Fotó: Vajdahunyad vára /Mihály Gábor/

1541-ben török kézre került a vár, amely korból rengeteg látnivalója maradt ránk mai napig. Elég ha csak a fürdőkre, vagy Gül baba türbéjére gondolnunk. Habsburg segítséggel közel 150 év után, 1686-ban került vissza a török kézről. Később az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosa lett Buda, majd 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, amit innentől kezdve már Budapestnek hívtak. Ez idő tájt rengeteg épület épült és Budapest egy világvárossá nőtte ki magát. A főváros lakossága megduplázódott és Európa leggyorsabban növekvő városa lett. Ekkor alakult ki a mai városképe is, megépült az Országház és átadták a világ egyik legelső földalatti vonalát is.

Fotó: Hősök tere /Mihály Gábor/

A második világháború idején súlyos sérüléseket szenvedett a város, amelyben rengeteg épületet ért sérülés, sőt tucatnyi vált rommá, valamint még a hidakat is felrobbantották. 1950-ben huszonhárom környező települést csatoltak a fővároshoz, amellyel létrejött mai formája a Nagy-Budapest. A várost ezután 1956-ban is nagy pusztítás érte, az október 23-án kitört forradalom miatt. 1960-tól újra fellendülésbe került a város és sorra épültek az évek alatt a lakótelepek, illetve elkészült az első metróvonal is. Budapest a 80-as évekre elérte a népessége eddigi csúcsát, 2,1 millió lakosúvá nőtt a fővárosunk. Manapság ismét szépül az első számú városunk, bár a lakosság száma már csak 1,7 millió fő. A turisták egyik kedvenc magyar városa lett, amit nem is csodálok a rengeteg látnivalót és a gyönyörű panorámát elnézve.

Fotó: Magyar Zeneháza /Mihály Gábor/


Fontos és érdekes adatok Budapestről  

  • Lakossága: 1,7 millió fő
  • Területe: 525 négyzetkilométer
  • Alapítása: 1873
  • Kerületek száma: 23 kerület
  • Budapest legnagyobb kerülete: XVII. ker Rákosmente
  • Budapest legkisebb kerülete: VII. ker. Erzsébetváros
  • Budapest legnépesebb kerülete: XI. ker. Újbuda
  • Legalacsonyabb pontja: a Duna felszíne 96m
  • Legmagasabb pontja: János-hegy 527m
  • Budapest mértani közepe: X.ker Martinovics tér
  • Hidak száma: 11 híd (Árpád, Margit, Széchenyi Lánchíd, Erzsébet, Szabadság, Petőfi, Rákóczi + 2 vasúti híd + Megyeri híd északon, Deák Ferenc híd délen M0)
  • Budapest legszebb közlekedési útvonala: 2-es villamos
  • Budapest legmagasabb épülete: MOL Campus 120 méter (143m)
  • Budapest legrégebbi épülete: Vörös sün ház kb. 1260-ban épült
  • Budapest legnagyobb épülete: ,,Faluháza” III. ker. Flórián tér (1970-ben épült kb 3000 ember el a 885 lakásos 338 méter hosszú panelban)
  • Budapest legszűkebb utcája: I. ker. Hegedűs köz
  • Budapest leghosszabb útja: Üllői út – 15km
Fotó: Széchenyi Lánchíd /Mihály Gábor/


Közlekedés Budapesten

Budapest bejárására, mint minden nagyvárosnál a helyi tömegközlekedést ajánlom. A fővárosunk esetében ezen a metrót, villamost, trolibuszt, autóbuszt, hajót és a HÉV-et értem. A vonaljegy 350 forintba kerül, de egy egy napos, egy hétvégi vagy egy egy hetes budapesti kiruccanás esetén vannak ennél sokkal jobb lehetőségek is.

Fotó: Nosztalgia villamos Budán /Mihály Gábor/

A 10 db-os gyűjtőjegy például 3.000 forint, amivel már 500 forintot spórolhatunk is, de léteznek továbbá napijegy típusú jegyek is. A Budapest 24 órás jegy 2.500 forint, a Budapest 72 órás jegy pedig 5.500 forint. Ez azoknak jók, akik az adott napokon sokat akarnak utazni és kiakarják használni a lehetőségeket. Ezenkívül léteznek olyan jegyek is, amelyekkel egyes helyekre, például múzeumokba, ingyenes belépést tesznek lehetővé. Az árakról és a látogatható helyekről ezen az oldalon lehet érdeklődni: Budapest infó!

Fotó: 74-es trolibusz /Mihály Gábor/

Végül pedig jöjjön az a jegytípus, amit mi is használtunk és több ember esetén ez a legkedvezőbb Budapest bejárásához. Ez a Budapest csoportos 24 órás jegy, ami 5.000 forintba kerül és ezzel egy napon keresztül 5 ember utazhat ötezer forintért. Ha legalább hárman használjuk és több napra utazunk, érdemes ezt megvenni, így olcsón és könnyedén betudjuk járni az egész várost Budától Pestig és onnan Óbudáig.

Fotó: Hősök tere kisföldalatti megálló /Mihály Gábor/

A vonaljegyeket és napijegyeket nagyobb megállóknál, csomópontoknál tudjuk megvenni BKK-s automatákból, amik éjjel-nappal működnek. A használata egyszerű, és fizethetünk kártyával, illetve készpénzzel is egyaránt. Ezenkívül vonaljegyeket a buszon, trolibuszon és villamoson is megvehetjük, de ezek már 450 forintba kerülnek. Fontos, hogy vásárlás után egyből érvényesíteni kell! Budapest közösségi közlekedését ingyenesen vehetik igénybe a nyugdíjasok és minden 14 éven aluli gyermek is.

Fotó: BKK-s automata /Mihály Gábor/

Budapesten, a Dunán hajózásra is van lehetőség a MAHART-val. A napijegyek 1.500 forintba kerülnek, amivel egész nap felszállhatunk és leszállhatunk a menetrendszerint közlekedő hajókra. Jelenleg csak egy vonal működik, amivel a várost is tudjuk nézni utazás közben. Ezek a következő helyeken állnak meg: Vigadó tér, Akadémia, Margitsziget és Batthyány tér.


Budapest legszebb látnivalói 

Budapest gyönyörű város, ahol akár egy egész héten át nézhetünk új látnivalókat, múzeumokat és akkor lehet hogy nem is láttunk még mindent. A következő sorokban a mi útitervünket olvashatjátok el, ami két napos városnézés esetén tökéletes és akár nektek is jól jöhet majd egy fővárosi utazás során. Az első nap Pest látnivalóit jártuk be, majd a második nap Budával folytattuk tovább.

Fotó: Budapest látképe /Mihály Gábor/

Első nap – Pest látnivalói egy nap alatt 

A városnézés kezdetén egyből megvettük az ötezer forintos csoportos napijegyünket, így ötünknek fejenként mindössze ezer forintba került az aznapi utazás. Ezt jól ki használtunk, de erről majd folyamatosan olvashattok, hogy mivel-hova utaztunk Pesten. Mi Zuglóból indultunk el Pest felfedezésére, így az első utunk a kis földalattival volt. A Mexikói útról indulva a Deák Ferenc térre mentünk és az út alatt nézegettük is a szépen kicsempézett megállókat. Közben az is eszünkbe jutott, amit már feljebb leírtam, hogy ez volt a világ egyik legelső földalatti vasútja, ami megépült. Elhaladtunk a Széchenyi fürdő, a Hősök tere és az Opera alatt is, majd a Deák téren átszállva (Piros 2-es metró) jutottunk el az Országház-ig.

Fotó: Parlament /Mihály Gábor/

Tipp: Az Országház kizárólag csoportosan, idegenvezetővel járható be, amelyre érdemes már hetekkel az utazásunk előtt online jegyet foglalni. Jegyvásárlás itt!

Mi sajnos már hetekkel ezelőtt nézegettük a jegyeket, de ez sem volt elég, így nem tudtunk magyar nyelven foglalni. A helyszínen viszont egy késő délutáni órára foglaltunk jegyet, amire magyar nyelven audioguide-val mentünk be. Így lett első programból, utolsó látnivaló a parlament. A Kossuth térről tehát átgyalogoltunk a Tőzsdepalota mellett a következő látnivalóhoz, amely Budapest egyik legszebb temploma volt.

Szent István bazilika
Budapest székesegyháza kiemelkedik az belvárosi épületek közül, a 96 méteres magasságával. Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete 1851-1905 között épült fel neoreneszánsz stílusban, Hild József és Ybl Miklós tervei alapján. A templom nagyszerű akusztikája miatt gyakran rendeznek itt koncerteket, de az egyszeri látogató is talál itt számos érdekességet. A bazilika gyönyörű belső tere mellett, itt találjuk Szent István királyunk jobb kézfejét, azaz a Szent Jobbot. Ezenkívül a Kincstárban megtekinthetünk egy kiállítást, illetve a templom kupolájából egész Budapest is belátható. A kombinált jegy megvásárlásával ezek mind megtekinthetőek, 4.500 forintért.

Fotó: Szent István bazilika /Mihály Gábor/
Fotó: Szent István bazilika belsőtere /Mihály Gábor/
Fotó: Szent jobb /Mihály Gábor/
Fotó: kilátás a templom tetejéről /Mihály Gábor/

A bazilika után mi az Erzsébet tér felé vettük az irányt, de B verzióként elmehetünk akár a közelben lévő Operához és az Andrássy úton található Terror-házába is.

Az Erzsébet téren találjuk Budapest Óriáskerekét, ami Európa egyik legmagasabb mobil óriáskereke. Innen fentről garantáltan lélegzetelállító élményben lehet részünk, ahogyan egész Budapest a szemünk elé tárul. A normál jegy 3.900 forint, míg a 2-12 éves gyerekeknek 2.100 forint, illetve a babáknak (0-2 éves) 400 forint a jegy. Elsőbbségi jeggyel 4.500 forintba kerül az óriáskerék.

Fotó: Budapest óriáskereke /Mihály Gábor/

Az óriás kerek után a szomszédos Vörösmarty tér következett, ahol egy patinás épületben találjuk meg az ország egyik legismertebb cukrászdáját, a Gerbeaud cukrászdát. Az épület 1858-1862 között épült fel, Hild József tervei alapján. A mai nevét Gerbeaud Emil svájci cukrászról kapta, aki 1884-ben költözött Budapestre, de már 1870-óta Kugler cukrászdája üzemelt itt a földszinten.

Fotó: Gerbeaud cukrászda /Mihály Gábor/

A legkedveltebb sütemény Kugler idején a francia mignon volt, végül a konyakos meggy és a macskanyelv lett az, ami méltán híressé tette a Gerbeaud-ot. Később 1950 környékén már a Zserbó szelet volt az egyik legjobban fogyó terméke a cukraszdának. Manapság úgyszintén kiváló süteményeket fogyaszthattunk a Gerbeaud-ban, amelynek ára igencsak borsosnak mondható!

Fotó: Madame Tussauds Budapest /Mihály Gábor/

Itt találjuk továbbá a szomszédban a híres Madame Tussauds múzeumot is, ami Hollywood, London, Tokió és Bécs után Budapesten is megnyitotta kapuit. Itt különböző hírességek, legendák és szupersztárok élethű hasonmásai tekinthetők meg, így izgalmas perceket élhetünk át a belvárosi viaszmúzeumban. Ehhez azonban eléggé mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, de bővebben itt olvashattok róla: Madame Tussauds Budapest

Fotó: Puskás Öcsi bácsi viaszszobrával /Mihály Gábor/

Ezután Budapest egyik legnevesebb utcáján sétáltunk végig, amit szerintem senkinek sem kell bemutatnom. Ez a Váci utca! Ha a Vörösmarty térről elindulunk egyenesen a Váci utcán, akkor a Nagy Vásárcsarnokhoz jutunk el, ami a turisták egyik kedvence. Itt megtaláljuk a Budapesti szuvenírek mellett a finom magyar ínyencségeket is, mint a különböző kolbászok, hurkák, lángos és így tovább.

Fotó: Váczi utca /Mihály Gábor/
Fotó: Nagy vásárcsarnok /Mihály Gábor/

Itt a hasunkat megtöltve, ami egyáltalán nem volt olcsó, következett a Magyar Nemzeti Múzeum. Mindössze pár percre található a Kálvin tér után. Mi most csak kívülről tekintettük meg, de érdemes betérni, mivel rengeteg érdekes dolgot találunk odabent.

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum /Mihály Gábor/

Innen a 47-es villamosra pattantunk fel, majd a Fővám téren átszállva következett a híres 2-es számú villamos. Ez a pesti rakparton halad keresztül és erről a vonalról tudni illik, hogy beválasztották a világ legszebb villamos vonalai közé is. Az útvonal alatt megfigyeltük a Duna túlsó felén lévő Gellért-hegyet és a Budai várat, majd a Parlament mellett is elhaladtunk. Mivel még mindig volt időnk az Országház bejárásáig, ezért jöhetett a Hősök tere és a Városliget.

Fotó: 2-és villamos a parlament előtt /Mihály Gábor/

A 2-es villamos végállomása a Margit híd lábánál lévő Jászai Mari téren van, ahol nem szálltunk a villamosról. Vissza utaztunk a Kossuth térig, is itt szálltunk át metróra, majd a Deák téren a földalattira. Az Andrássy út alatt végig haladva megérkeztünk a Hősök terére. Innen tettünk egy hatalmas sétát, melynek során érintettük Vajdahunyad várát, a Széchenyi Gyógyfürdőt, a Városligeti hőlégballont, a Magyar Zeneházat és az érdekes formájú Néprajzi Múzeumot.

Fotó: Vajdahunyad vára /Mihály Gábor/
Fotó: Jáki kápolna /Mihály Gábor/
Fotó: Néprajzi múzeum /Mihály Gábor/
Fotó: 56-os emlékmű /Mihály Gábor/

Most pedig eljött az idő, hogy vissza látogassunk a Parlamenthez. A Hősök teréről, a Deák térig a földalattival, majd a Kossuth térre a piros metróval utaztunk.

Magyarország Országházát Budapest szívében, a Duna-part, pesti oldalán találjuk meg. Építése 1885-ben kezdődött meg Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban. A parlament végül majdnem 20 év múlva, 1904-ben készült el teljesen.

Fotó: Parlament /Mihály Gábor/
Fotó: Parlament /Mihály Gábor/

A 268 méter hosszú és 123 méter széles épület Európa második legnagyobb parlamentje, de a világon is a dobogós harmadik hellyel dicsekedhet. Magassága is eléggé méretes, mivel 96 méter magasan van a csúcsa az épület közepén lévő kupolának. Az Országház téglából és mészkőből épült fel, de diszkőveket és továbbá negyven kilogramm aranyat is felhasználtak.

Fotó: Parlament /Mihály Gábor/
Fotó: Parlament /Mihály Gábor/

Az Országházat előre lefoglalt jeggyel egy 45 perces idegenvezetéssel járhatjuk be, amely több nyelven is igénybe vehető. Az ára 5.000 forintba kerül, míg kedvezményesen 6-24 korig diákigazolvánnyal, 2.500 forintba kerül.

Innen még elsétáltunk a a Duna partra, ahol Cipők a Duna-parton alkotást tekintettük meg. A II. világháborúban 1944-1945 között nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti zsidóság emlékére készült el a szobor kollekció 2005-ben.

Fotó: Cipők a Duna-parton /Mihály Gábor/


Második nap – Buda látnivalói egy nap alatt

A hosszú pesti nap után, Budán folytattuk a látnivalók megtekintését. A napot a Batthyány téren kezdtük meg, ahonnan a parlament a lég gyönyörűbb. Ez a legszebb megfigyelő hely a mesés Országházunkra.

Fotó: Parlament /Mihály Gábor/

Innen egy budai rakparti séta következett, ahonnan végig a szemünk a pesti oldalt pásztázta. Közben elérkeztünk a Széchenyi Lánchíd lábához, ami a Clark Ádám tér. Innen siklóval mehettünk fel a Várnegyedbe, amelyre egy retúrjegy 4.000 forintba kerül. Azonban innen gyalog is és busszal (16, 216) is megtehetjük a távot. Ezek kedvezőbbek, de nem olyan látványosak!

Fotó: Clark Ádám tér /Mihály Gábor/

A Budai Várnegyed számos látnivalót tartogat számunkra, így biztosan órákat fogunk itt eltölteni. Elsőként mi a Mátyás templomot és a Halászbástyát néztük meg, ahol mindig rengeteg emberrel futunk össze. Az utóbbiból páratlan panoráma tárul elénk, amit érdemes jó alaposan szemügyre venni.

Fotó: Mátyás templom /Mihály Gábor/
Fotó: Halászbástya /Mihály Gábor/

Az utunkat ezután akár folytathatjuk a Budai vár fele, vagy felkereshetjük a pár utcányira lévő (Lovas út 4/C) Sziklakórház Atombunker Múzeumot. Ez nagyjából a Budai vár alatt helyezkedik el. A kórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként, mind a II. világháború alatt és az 1956-os forradalom alatt is. Később a hidegháború alatt alakították át atombunkerré, ami 2002-ig szigorúan titkos volt, de 2008-óta látogatható vezetéssel a bunker. A normál belépőjegy 7.620 forintba kerül magyar nyelvű idegenvezetéssel.

A Budai vár területe hatalmas, így ha alaposan be akarjuk járni garantáltan órákat fogunk irt eltölteni. A Dísz térről besétálva láthatjuk a Karmelita kolostort, a Sándor palotát, a középkori Zsigmond templom alapjait, majd elérkezünk egy díszes kapuhoz, ahonnan a Budavári palota épülete következik.

Fotó: Sándor palota /Mihály Gábor/

A gyönyörű kilátás mellett itt megtekinthetjük a Magyar Nemzeti Galériát és a Budapesti Történeti Múzeumot / Vármúzeumot. A galériában magyar művészeti alkotások tekinthetők meg, melynek belépője 4.200 forintba kerül, míg a Történeti múzeumba a felnőtt belépőjegy 2.400 forintba kerül.

Fotó: Budai vár /Mihály Gábor/
Fotó: Budai vár /Mihály Gábor/

A budai vár után a szomszédos Gellért-hegy felé vettük az irányt. Lebuszozva a Clark Ádám térre, villamossal (41-es villamos) folytattuk utunkat az Erzsébet hídig, ahol kezdetét vette a túra a hegy tetején lévő, Szabadság szoborhoz. Az út körülbelül fél órát vett igénybe felfelé, melynek során megtekintettük a Gellért-hegyi vízesést, Szent Gellért püspök szobrát, majd végül a Citadella és a Szabadság-szobor következett volna, ha nem lett volna lezárva a terület építkezés miatt. Ez miatt eléggé szomorúak voltunk és legalább kiírhatták volna a túra elején, hogy te hülye ne menj fel, mert úgyse látsz itt semmit. Azért a kilátás kárpótolt minket, de a búslakodás továbbra is bennünk volt!

Fotó: Gellért-hegyi vízesés /Mihály Gábor/
Fotó: Erzsébet híd /Mihály Gábor/
Fotó: kilátás a Gellért-hegyről /Mihály Gábor/

Lesétálva nekünk itt azonban véget ért a budai városnézésünk és egy betervezett látnivaló sajnos ki is maradt. Ezt majd máskor pótoljuk be, de ha tehetitek, ti látogassatok el a Gül baba türbéjéhez is, mert ez a XVI. századból való török sírkápolna egy kis betekintést nyújt a török időkre.

• V É G E •

További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük