Jerash és Ajloun vára / Jordán körút 1. nap
Jerash az egyik legkedveltebb látnivaló Jordániában, ahol egészen a római korig utazhatunk vissza az időben. A rendkívül jó állapotban megmaradt ókori város hatalmas területen fekszik, így jó pár órát tölthetünk el a romok között sétálva. Innen nem messze Ajloun vára is megér egy misét, amely egy XII. században épült muszlim vár. Az erőd egy izgalmas látnivaló és nem mellesleg egy korabeli bizánci kolostorra épült fel.
Az autónkat felvéve, a reptérről az Ammánban található City Mall-ba vitt az első utunk. Útközben megismerkedtünk a jordán közlekedéssel, ami sokkal kulturáltabb volt, mint a pár hónappal ezelőtti egyiptomi közlekedés. A szabályokat betartva mindenki a saját sávjában haladt. Kanyarodáskor, illetve sávváltáskor használták az indexet, ami tényleg nagy dolog és ráadásul nem volt duda szó se. Nem gondoltam volna, hogy ekkora különbség van a két ország között, de miért is ne lenne. Attól, hogy muszlim országok, az egyik Afrikában, míg a másik Ázsiában található, és ezzel nem Afrikát sértegetem vagy minősítem le, de Jordánia teljesen más volt, mint Egyiptom.
Végül megérkezve a bevásárlóközpontba elintéztük a pénzváltást és a SIM kártyákat, majd az itt található Carrefour szupermarketet is bejártuk alaposan. Az üzlet nagyon jól felszerelt volt termékekkel, illetve mindenből hatalmas választék is volt, ami még európai szemmel is dicséretes. Vásároltunk néhány nassolnivalót, valamint üdítőt és elindultunk Jerashba.
Jerash mindössze egy óra távolságra található Ammántól, így viszonylag hamar megérkeztünk a városba. A parkolóból a Jordan Pass segítségével ingyen mehettünk be az ókori város területére, viszont ellenkező esetben ez 10 JOD-ba került volna. Ezért is érdemes volt még otthon megigényelni a Jordan Pass-t.
Ezzel kezdetét vette az időutazás az ókori római világba, amit Hadrianus kapuja alatt áthaladva kezdtünk meg. Egyből balra a Hippodrom fogadott minket, ahol évezredekkel ezelőtt szekérversenyeket tartottak. Az arénát megvizsgálva pár perc séta után már az oszlopokkal szegélyezett Ovális téren találtuk magunkat. Itt már éreztük, hogy nem semmi lehetett ez a város a rómaiak idején. A tértől azonban most felfelé vettük az irányt. Fent Zeusz templomának maradványai, illetve a Déli-színház volt látható. A kilátás igazán eszméletlen, valamint a színház is nagyon pompás volt. A háromezer fős teátrum nagyon jó állapotban maradt meg és az igazi csattanó, hogy egy kicsit távolabbra találtunk még egy másik színházat is az ókori városban, ami az Északi-színház nevet viseli.
Innen fentről lesétálva az ovális térre, a Cardo Maximus, azaz a város főútvonalán koptattuk tovább, a több ezer éves köveket. Az oszlopos utcát először a Nimfaeum, a hatalmas és díszes szökőkút szakította meg. Itt letérve az útról Artemis templomához ballagtunk, ami mellett egy Bizánci templom mozaikjaival és a korábban emlegetett Északi-színház állt magányosan. Ide már kevés turista jön el, pedig megéri, mivel vissza fele sétálva egy szuper jó kilátópontot is felfedeztem.
Jerash bátran mondhatom teljesen elvarázsolt és közben sokszor feltettem magamban a kérdést:
Milyen lehetett anno, a virágkorában ez a város? Bárcsak láthattam volna egyszer a saját szememmel is!
Jerashból még mielőtt útra keltünk volna Ajlounba, ittunk egy finom kávét a büfében és vettünk egy-két szuvenírt is. Az alkudozás kötelező és nem csak a szuvenírnél. Egyiptomban megtanulva, mindig megkérdezem az árát bármi is legyen az. A kávét például az először mondott ár feléért ittuk és szerintem még így is nagy haszna volt a tulajnak!
Ajloun fele már eléggé dombos-hegyes vidéken szeltük a kilométereket. Jerasht elhagyva már sokkal szemetesebb volt minden és a közlekedés is kezdett bolondos lenni. A vidéki településeken már szemben is jöttek a sávunkban, illetve a meredek emelkedőkön néha, alig-alig tudtunk felkaptatni. Tehát kalandos volt ez a húsz kilométeres táv is!
Ajloun vára már messziről felkelti az utazók figyelmét, így a miénkkel is ezt tette. A XII. században felépült várat egy korabeli kolostor helyére emelték fel, amit Szaladin, a muszlimok vezérének egyik tábornoka építetett 1184-ben. A rendkívül fontos erőd, a Kairót Damaszkusszal összekötő kereskedelmi úton épült fel.
A belépő ide is ingyenes volt számunkra, de a Pass hiányában 3 JOD-ba került volna. A vár belsejében egy apró tárlat is található, illetve szabadon bolyonghatunk a várfalain belül. A kilátás pedig úgyszintén izgalmas a muszlimok egyik legfontosabb erődjéből!
A napot végül Madabában zártuk le, ahol egy nagyon finomat vacsoráztunk, illetve a szállásunk is rendkívüli volt. Ez azonban már egy másik történet lesz, amit hamarosan ti olvashattok a következő bejegyzésemben!
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
