Lengyelország
Látogatás az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborban / Lengyelország

Látogatás az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborban / Lengyelország

A történelem egyik legszörnyűbb és legmegrázóbb helyszíne a lengyel Oświęcim, azaz Auschwitz volt. A Harmadik Birodalom által létrehozott koncentrációs táborok közül ez volt a legnagyobb és legtöbb áldozatot szedő megsemmisítőtábor, ahol közel másfél millió, többségben zsidó vallású ember vesztette életét, embertelen körülmények között. Szívbemarkoló érzés volt saját szemmel látni, de ugyanakkor fontos megismerkedni is az emberiség legszörnyűbb helyszínével, az Auschwitzi haláltáborral.

Fotó: Auschwitzi koncentrációs tábor bejárata /Mihály Gábor/

Történelmi előzetes 

1939. szeptember 1-jén a náci Németország, majd szeptember 17-én a Szovjetunió is megtámadta Lengyelországot és felosztották egymás közt a lengyel területeket. A Krakkó közelében lévő Oswiecim városa, amit a németek Auschwitz-ra változtattak, így a Harmadik Birodalom része lett. 1940-ben a német hadsereg tovább folytatta támadásait. Áprilisban megtámadta Dániát és Norvégiát, majd májusban Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot, valamint offenzívába kezdtek Franciaország ellen. 1941-ben folytatta támadásait a náci Németország és Jugoszlávia után Görögország, majd végül az addigi szövetségesét Szovjetuniót is megtámadta. Ez idő tájt már úgy látszott, hogy csak idő kérdése, mikor hódítja meg Németország egész Európát véglegesen. A Harmadik Birodalom ekkor már  elhatározta ,,a zsidókérdés végső megoldását”. Megakarták semmisíteni az összes zsidót, állampolgárságtól, nemtől és kortól függetlenül. A gettókba gyűjtés után koncentrációs táborokba hurcolt zsidókat, végül munkára fogva, éheztetve, megkínozva, kegyetlen bánásmódban halomra gyilkolták őket. A haláltáborok közül végül, az auschwitz-i volt a legnagyobb.

Fotó: Európa térképe a háború előtt /Mihály Gábor/

Koncentrációs táborok

A koncentrációs táborokat a Harmadik Birodalomban 1933-óta, vagyis Hitler és pártja, az NSDAP hatalomra jutásának időpontjától kezdve létesítettek. Az úgynevezett ,,Nem kívánatos embereket” tartották itt foglyul. Eleinte Németország területén, majd a nácik által megszállt országok területén is, mint például Lengyelországban. Elsősorban zsidókat hurcoltak ide, de a náci rezsim politikai ellenfeleit, homoszexuálisokat, bűnözőket és hadifoglyokat is kisebb számban. A legnagyobb táborok ezek közül a korábban már említett Auschwitz-Birkenau volt, valamint Treblinka, Belzec, Sobibór, Majdanek, Mauthausen, Dachau…

Fotó: Drótkerítés Auschwitz-Birkenauban /Mihály Gábor/

Auschwitzi tábor rövid története 

Auschwitz volt az első német náci koncentrációs tábor (1940. június), amelyet megszállt területen alakítottak ki. Az Oswiecim határában lévő, korábbi lengyel kaszárnya épületeit használták erre, ahova eleinte letartóztatott lengyeleket szállítottak a túlzsúfolt börtönök miatt. A laktanyát a célnak megfelelően átalakították, drótkerítést húztak köré, amibe később áramot is vezettek, valamint további épületekkel bővítették. Ez volt az Auschwitz I koncentrációs tábor, ahol körülbelül 16 ezer foglyot tartottak fogva.

Fotó: Auschwitz I koncentrációs tábor /Mihály Gábor/

Tőle három kilométerre épült fel 1941 őszén az Auschwitz II – Birkenau koncentrációs tábor, amely a zsidó holokauszt legnagyobb központja lett. 1944 nyarára 90 ezer fogoly volt a kerítéseken belül, amely 140 hektár területen terült el. Naponta több ezer embert, javarészt időseket, gyerekeket és anyákat gázosítottak el.

Fotó: Auschwitz II – Birkenau koncentrációs tábor /Mihály Gábor/

1944 második felében a németek néhány hónappal elmenekülésük előtt hozzá kezdtek a büntettek bizonyítékainak megsemmisítéséhez. Elégették a foglyok nyilvántartásait és felgyújtották, illetve felrobbantották a fontosabb bizonyítékokat, mint a gázkamrákat és raktárakat. 1945 január közepén végül a Vörös Hadsereg áttörte a frontvonalat és január 27-én az addig elmenekült németek által hátrahagyott kimerült, 6.000-7.000 foglyot a szovjet katonák szabadították fel.

Auschwitz I Koncentrációs Tábor

Fotó: Figyelmeztető tábla a drótkerítés előtt /Mihály Gábor/

Auschwitz I koncentrációs tábort egy korábbi lengyel laktanyából alakították át 1940 júniusában. A 28 blokkból álló épületek a foglyok szálláshelyéül szolgáltak, akik a szomszédos műhelyekben és SS-vállalatokban dolgoztak reggeltől estig. Itt volt továbbá az SS-főparancsnokság és a munkaügyi részleg központi irodája is. Ezeken kívül megtalálható volt még egy tábori kórház, raktárak és irodák, valamint a gázkamra és krematórium, ahol naponta 340 holttestet lehetet elhamvasztani.

Fotó: Kemencék a krematóriumban /Mihály Gábor/

A látogatást itt érdemes megkezdeni az I. számú táborban, majd a három kilométerre lévő II. számú táborba folytatni. Itt az elsőben rengeteg bizonyítékot és fennmaradt tárgyi emléket tekinthetünk meg. Ilyen például a híres ,,Arbeit macht frei” felirat a bejáratnál, ami a következőt jelenti:

,,A munka szabaddá tesz”

Fotó: Auschwitzi koncentrációs tábor bejárata /Mihály Gábor/

Továbbá számos blokkba is betérhetünk, ahol a megsemmisített zsidóság személyes tárgyai nézhetők meg: bőröndök, cipők, szemüvegek, protézisek és a nők levágott hajai is, több méter hosszan láthatók.

Fotó: Bőröndök százai /Mihály Gábor/
Fotó: Falábak, protézisek… /Mihály Gábor/
Fotó: Cipők ezrei métereken át /Mihály Gábor/
Fotó: A tábor lakói /Mihály Gábor/

Az utunk során a megmaradt krematórium és a gázkamra is bejárható, ahol végleg szóhoz sem fogunk jutni az itt eltöltött idő alatt.

Egyszerűen érthetetlen, szörnyű és egyben bosszantó is, hogy ez mind hogyan tudott így végbe menni!

Fotó: Auschwitz I térképe /Mihály Gábor/

Auschwitz II – Birkenau Koncentrációs Tábor

A németek 1941 őszén kezdtek hozzá a második tábor építéséhez, amit egy kitelepített lengyel falu, Brzezinka (németül Birkenau) közelében húztak fel. Ez három kilométerre volt Auschwitz I-től. Eleinte szovjet hadifoglyoknak szánták, később azonban a zsidó holokauszt legnagyobb központja lett, ahol naponta több ezer embert gázosítottak el. Összesen, egyes becslések szerint másfél millió ember vesztette életet itt. Négy gázkamra és krematórium működött a táborban, ahol gőzerővel ment a megsemmisítés.

Fotó: Auschwitz-Birkenau bejárata, ahol a vasúti kocsik érkeztek a táborba /Mihály Gábor/

A 140 hektár területű táborban, több mint 300 objektumot építettek fel, ahol 90 ezer fogoly tartózkodott. Eleinte lengyel zsidók érkeztek, majd 1944 májusától több százezer magyar zsidót deportáltak Auschwitzba. A munkaképes nők és férfiak kivételével, egytől-egyig a Zyklon-B nevű gázzal végezték ki az időseket, a gyermekeket és a munkaképteleneket. Egy nap akár húszezer embert is eltudtak gázosítani a négy gázkamrában. Végül 1945. január 27-én a szovjet hadsereg szabadította fel a maradék hat- hét ezer legyengült foglyot, akik mind csont és bőr voltak.

Fotó: Vasúti vagon, amivel a zsidókat deportálták /Mihály Gábor/
Fotó: Auschwitz II – Birkenau térképe /Mihály Gábor/

Auschwitz III – Monowitz Koncentrációs Tábor

A harmadik tábort az IG Farbe tulajdonában lévő Buna-Werke üzemei mellett hozták létre. Ez volt a legkisebb a három tábor közül, ahol körülbelül 10 ezer fogoly tartózkodott. Ez munkatáborként működött, napjainkban viszont egy emlékhely található itt.
Ezenkívül Auschwitzhoz akkoriban továbbá tartozott még tucatnyi altábor is, amelyekben további 21 ezer fogoly élte mindennapjait éhségben és szenvedésben.

Fontos tudnivalók az ideutazáshoz és belépéshez

Figyeljünk arra, hogy Auschwitz települést nem fogjuk megtalálni a térképen, mert Oswiecim néven szerepel. Az Auschwitz nevet csupán csak a németek adták neki. Budapestről 5-6 órás úttal számoljatok, amit javarészt autópálya nélkül tudtok majd megtenni gyönyörű tájakon. Fontos! A múzeum látogatásához mindenképpen előzetes időpontfoglalás szükséges, máshogy nem látogatható az emlékhely. A foglalás az eredeti oldalon lehetséges: ITT

A jegyek időpontra és névre szólnak, amit kinyomtatva vigyünk magunkkal! A két tábor körbejárása körülbelül 4-5 órát vesz igénybe!

Idegenvezető nélkül ingyenesen tekinthető meg. Idegenvezetés magyar nyelven sajnos nem lehetséges, csak angol, német, spanyol, francia, olasz, orosz és lengyel nyelveken. Ezzel azonban 85 zloty (7.000 forint) fejenként az ára.

Tipp: Idegenvezetés nélkül érdemes a főépület könyvesboltjába a következő című könyvet megvásárolni, mivel ebben részletesen le van írva az ajánlott útvonal és minden fontos információ. Ára: 20 zloty (1.600 forint)

Fotó: Ezt a könyvet keresd a boltba /Mihály Gábor/

• V É G E •

További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.