Görögország
Knósszosz – a mínoszi civilizáció központja / Kréta 7.rész

Knósszosz – a mínoszi civilizáció központja / Kréta 7.rész

Kréta fővárosának közelében lévő Knósszosz, a sziget leglátogatottabb és leghíresebb régészeti emlékhelye. A mínoszi civilizáció központjaként elhíresült épületkomplexum romjaihoz számos legenda és mítosz fűződik, amelyek közül a Minótaurusz labirintusa a legismertebb. A négyezer éves maradványok között sétálva szinte megáll az idő és egyben hátborzongató  belegondolni abba is, hogy a bronzkorban egyes becslések szerint ötvenezer, de akár százezer ember is élhetett itt a városban.

Fotó: Knósszoszi palota maradványai /Mihály Gábor/

Az utolsó krétai részben a sziget leghíresebb és leglátogatottabb régészeti emlékművét látogattuk meg, amely mindössze 6 km-re található a sziget fővárosától, Heraklion-tól.

Fotó: a palota romjai /Mihály Gábor/

Knósszoszi palota története 

Kréta szigetére az első telepesek több ezer évvel ezelőtt érkeztek, azonban a mínoszi civilizáció igazi fénykora a Knósszoszi palota építésekor kezdődött meg. Kréta szigetén bár több pompás palota is állt ebben időben (Phaisztosz és Malia) mégis a Knósszoszi volt közülük a leghatalmasabb. Az épületkomplexumot i. e. 2000-ben kezdték el építeni, amit a sziget uralkodója rendelt el. Kréta kulturális, vallási és politikai központja lett, ahol egyes becslések szerint közel százezer ember lakott itt ez időben.

Fotó: Knósszoszi palota a bronzkorban /Mihály Gábor/

Az itt lakók pechjére azonban az évszázadok alatt többször is földrengés rázta meg a várost. Az első i. e. 1700-ra tehető, míg a második alkalom i. e. 1600 és i. e. 1400-ra. A földrengések mellett előfordult, hogy tűzvészek is pusztítottak. Azonban mindenegyes katasztrófa után újjáépítették a palotát. Az újjáépítések során a régi részekre újabb emeletek kerültek, így az épületkomplexum több emeletből és rengeteg helységből állt, ami ebben a korban eléggé bonyolultnak számított. Valószínűleg a rengeteg folyosó, terem és helység miatt jött létre a legismertebb mítosz is, a Minótaurusz labirintusa. A legenda szerint ugyanis itt a palota  alatti bonyolult labirintus rendszerbe élt a bikafejű és ember testű szörny, a Minótaurusz, amely az útvesztőben elveszett embereket szedte áldozataiul.

Fotó: Minótaurusz /Sajtos Anita/

A sorozatos földrengések, pusztítások és végül  Szantorini szigetén kitörő vulkán mérgező hamuja ellepte Knósszoszt. Ezenkívül több méteres szökőár is megrongált mindent, aminek a hatása lehetett a mínoszi civilizáció hanyatlása is. Ez körülbelül i. e. 1400 és 1300-ra tehető.

Fotó: Phaisztoszi korong /Mihály Gábor/

A régészeti lelőhely egész évben nyitva tart, kivétel az ünnepnapokat. A belépőjegyeket a helyszínen, de akár online is megvehetjük, ami 15 €-ba kerül. Ezenkívül vásárolhatunk kombinált jegyet is, amellyel a Heraklionban lévő Archeológiai Múzeumba is betekintést nyerhetünk, 20 €-ért cserébe. A gyermekjegyek kedvezményesek, mindössze 8 €-ba kerülnek.

Fotó: a palota maradványai /Mihály Gábor/

• V É G E •
Következő cikk pár nap múlva!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.