![Knósszosz – a mínoszi civilizáció központja / Kréta 7.rész Knósszosz – a mínoszi civilizáció központja / Kréta 7.rész](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2022/02/1276D46A-3958-4B90-AFE8-F0AF8C6A1995-1024x768.jpeg)
Knósszosz – a mínoszi civilizáció központja / Kréta 7.rész
Kréta fővárosának közelében lévő Knósszosz, a sziget leglátogatottabb és leghíresebb régészeti emlékhelye. A mínoszi civilizáció központjaként elhíresült épületkomplexum romjaihoz számos legenda és mítosz fűződik, amelyek közül a Minótaurusz labirintusa a legismertebb. A négyezer éves maradványok között sétálva szinte megáll az idő és egyben hátborzongató belegondolni abba is, hogy a bronzkorban egyes becslések szerint ötvenezer, de akár százezer ember is élhetett itt a városban.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2022/02/CAEA4049-6388-48D3-BF2B-0784967225EA-1024x768.jpeg)
Az utolsó krétai részben a sziget leghíresebb és leglátogatottabb régészeti emlékművét látogattuk meg, amely mindössze 6 km-re található a sziget fővárosától, Heraklion-tól.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2022/02/234E63E4-4256-4B09-A746-25FD0707D096-1024x768.jpeg)
Knósszoszi palota története
Kréta szigetére az első telepesek több ezer évvel ezelőtt érkeztek, azonban a mínoszi civilizáció igazi fénykora a Knósszoszi palota építésekor kezdődött meg. Kréta szigetén bár több pompás palota is állt ebben időben (Phaisztosz és Malia) mégis a Knósszoszi volt közülük a leghatalmasabb. Az épületkomplexumot i. e. 2000-ben kezdték el építeni, amit a sziget uralkodója rendelt el. Kréta kulturális, vallási és politikai központja lett, ahol egyes becslések szerint közel százezer ember lakott itt ez időben.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2022/02/C7A3E603-6EF3-48F4-8836-812FE7D33840-1024x768.jpeg)
Az itt lakók pechjére azonban az évszázadok alatt többször is földrengés rázta meg a várost. Az első i. e. 1700-ra tehető, míg a második alkalom i. e. 1600 és i. e. 1400-ra. A földrengések mellett előfordult, hogy tűzvészek is pusztítottak. Azonban mindenegyes katasztrófa után újjáépítették a palotát. Az újjáépítések során a régi részekre újabb emeletek kerültek, így az épületkomplexum több emeletből és rengeteg helységből állt, ami ebben a korban eléggé bonyolultnak számított. Valószínűleg a rengeteg folyosó, terem és helység miatt jött létre a legismertebb mítosz is, a Minótaurusz labirintusa. A legenda szerint ugyanis itt a palota alatti bonyolult labirintus rendszerbe élt a bikafejű és ember testű szörny, a Minótaurusz, amely az útvesztőben elveszett embereket szedte áldozataiul.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2022/02/C5372C7B-FB99-4C82-AE18-894E1BE92D9E-768x1024.jpeg)
A sorozatos földrengések, pusztítások és végül Szantorini szigetén kitörő vulkán mérgező hamuja ellepte Knósszoszt. Ezenkívül több méteres szökőár is megrongált mindent, aminek a hatása lehetett a mínoszi civilizáció hanyatlása is. Ez körülbelül i. e. 1400 és 1300-ra tehető.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2022/02/596F1FC9-09A2-4A99-AFC5-578317B09C5F-1024x768.jpeg)
A régészeti lelőhely egész évben nyitva tart, kivétel az ünnepnapokat. A belépőjegyeket a helyszínen, de akár online is megvehetjük, ami 15 €-ba kerül. Ezenkívül vásárolhatunk kombinált jegyet is, amellyel a Heraklionban lévő Archeológiai Múzeumba is betekintést nyerhetünk, 20 €-ért cserébe. A gyermekjegyek kedvezményesek, mindössze 8 €-ba kerülnek.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2022/02/8759ED7D-F281-40FF-9632-13B9171A907E-1024x768.jpeg)
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!