Knósszosz – a mínoszi civilizáció központja / Kréta 7.rész
Kréta fővárosának közelében lévő Knósszosz, a sziget leglátogatottabb és leghíresebb régészeti emlékhelye. A mínoszi civilizáció központjaként elhíresült épületkomplexum romjaihoz számos legenda és mítosz fűződik, amelyek közül a Minótaurusz labirintusa a legismertebb. A négyezer éves maradványok között sétálva szinte megáll az idő és egyben hátborzongató belegondolni abba is, hogy a bronzkorban egyes becslések szerint ötvenezer, de akár százezer ember is élhetett itt a városban.
Az utolsó krétai részben a sziget leghíresebb és leglátogatottabb régészeti emlékművét látogattuk meg, amely mindössze 6 km-re található a sziget fővárosától, Heraklion-tól.
Knósszoszi palota története
Kréta szigetére az első telepesek több ezer évvel ezelőtt érkeztek, azonban a mínoszi civilizáció igazi fénykora a Knósszoszi palota építésekor kezdődött meg. Kréta szigetén bár több pompás palota is állt ebben időben (Phaisztosz és Malia) mégis a Knósszoszi volt közülük a leghatalmasabb. Az épületkomplexumot i. e. 2000-ben kezdték el építeni, amit a sziget uralkodója rendelt el. Kréta kulturális, vallási és politikai központja lett, ahol egyes becslések szerint közel százezer ember lakott itt ez időben.
Az itt lakók pechjére azonban az évszázadok alatt többször is földrengés rázta meg a várost. Az első i. e. 1700-ra tehető, míg a második alkalom i. e. 1600 és i. e. 1400-ra. A földrengések mellett előfordult, hogy tűzvészek is pusztítottak. Azonban mindenegyes katasztrófa után újjáépítették a palotát. Az újjáépítések során a régi részekre újabb emeletek kerültek, így az épületkomplexum több emeletből és rengeteg helységből állt, ami ebben a korban eléggé bonyolultnak számított. Valószínűleg a rengeteg folyosó, terem és helység miatt jött létre a legismertebb mítosz is, a Minótaurusz labirintusa. A legenda szerint ugyanis itt a palota alatti bonyolult labirintus rendszerbe élt a bikafejű és ember testű szörny, a Minótaurusz, amely az útvesztőben elveszett embereket szedte áldozataiul.
A sorozatos földrengések, pusztítások és végül Szantorini szigetén kitörő vulkán mérgező hamuja ellepte Knósszoszt. Ezenkívül több méteres szökőár is megrongált mindent, aminek a hatása lehetett a mínoszi civilizáció hanyatlása is. Ez körülbelül i. e. 1400 és 1300-ra tehető.
A régészeti lelőhely egész évben nyitva tart, kivétel az ünnepnapokat. A belépőjegyeket a helyszínen, de akár online is megvehetjük, ami 15 €-ba kerül. Ezenkívül vásárolhatunk kombinált jegyet is, amellyel a Heraklionban lévő Archeológiai Múzeumba is betekintést nyerhetünk, 20 €-ért cserébe. A gyermekjegyek kedvezményesek, mindössze 8 €-ba kerülnek.
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
