![Máriapócs zarándokhely (a könnyező Szűzanya ikon története és további érdekességek) / Magyarország Máriapócs zarándokhely (a könnyező Szűzanya ikon története és további érdekességek) / Magyarország](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/5BD59228-78CF-45CD-A353-00CF5C5C11BC-1024x768.jpeg)
Máriapócs zarándokhely (a könnyező Szűzanya ikon története és további érdekességek) / Magyarország
Kelet-Magyarország neves búcsújáró helye a világszerte ismert település, Máriapócs. A mindössze kétezer lelket számláló nyírségi község még a XVII. század végén vált ismerté a könnyező Szűzanya ikon miatt. Manapság ezért sokfelől érkeznek ide a zarándokok és évente emberek ezrei látogatják meg e szent helyet.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/9C818333-7A20-43E1-8F37-A29D440140CA-1024x768.jpeg)
Máriapócs
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Nyíregyházától mindössze harminc kilométerre találunk rá a híres Máriapócsra.
A Pócs nevet 1280-ban említik először az oklevelek Polch néven. Az 1300-as években a Gutkeled nemzetség birtokaként, majd az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Később a XV. században a Báthori család birtoka lett a község. 1696-ban a könnyező Szűzanya ikon után vált igazán híressé és ezután ragadta rá a Mária előtag a településre. Azóta Máriapócsként, világszerte ismert zarándokhely lett.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/A1516A41-F87A-48C9-89BB-8B7A8D3A03B3-1024x768.jpeg)
A Kegykép története
A pócsi kegyképet 1676-ban Papp István, a helyi görögkatolikus lelkész öccse készítette a máriapócsi bírónak. Az ikont végül pénzügyi problémák miatt egy tehetősebb polgár, Hurta Lőrinc vásárolta meg, aki a templomnak ajándékozta a kegyképet.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/BCD7D138-048A-469E-B704-8EA6444C87CD-768x1024.jpeg)
1696.november 4-én a kép készítőjének bátyja, a helyi lelkész Papp Dániel éppen liturgiát tartott a fatemplomban. A csoda ekkor történt meg, mikor is a Szűzanyát és a kis Jézust ábrázoló képen Mária szemei elkezdtek könnyezni. Ez a könnyezés teljes két héten át tartott, de még utána is kisebb-nagyobb megszakításokkal folyt Mária szeméből a könny.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/3BEDB752-FE6F-46D9-8EF4-E446AD239EB0-1024x768.jpeg)
A híre hamar eljutott I.Lipóthoz, aki a magyar király és egyben osztrák császár is volt ez időben. A helyiek próbálták védeni és itt tartani az ikont, ezért mindig katona őrizet alatt állt. Végül március elsején azonban Lipót parancsára, a helyiek akarata ellenére Bécsbe szállították a kegyképet. A szent kép ezután mai napig a bécsi Stephansdom oltárán tekinthető meg. Ezt később II. Rákóczi Ferenc is sérelmezte, hogy kerüljön vissza az eredeti helyére, azonban erre sosem került sor.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/4FF10177-D07A-4099-A709-4A24E6E35AA2-1024x768.jpeg)
A pócsi fatemplom ezután éveken át állt ikon nélkül, míg kesőbb kaptak egy másolatot. A kép Bécsbe szállítása során rengeteg másolat készült róla, de soha egyik sem könnyezett ezután, kivétel az a másolat, mely a máriapócsi fatemplomba került. Az okiratok szerint 1715-ben és 1905-ben is sor került erre.
A Kegytemplom (Szent Mihály főangyal templom)
Az eredeti egyszerű kis fatemplom helyére a sok zarándok miatt szükség volt egy nagyobb és a helyhez méltó templom kiépítésére. Így készült el a díszes, barokk templom, mely 1731-től 1756-ig épült fel. A tornyai, melyek 60 méter magasak, csupán csak száz évre rá, 1856-ra készültek el.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/ED9E2639-A95F-4EAF-9AA5-B1A37B8C734A-1024x768.jpeg)
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/F964B951-51FF-4F3D-8E43-79C56ED14DE5-768x1024.jpeg)
A Szent Mihály főangyal templom az égbenyúló tornyaival és díszes belső terével eléggé impozáns látványt nyújt minden ide érkezőknek.
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/6888CCF6-0E94-483C-96E4-19EE121B7D28-1024x768.jpeg)
A templom történelmének egyik legkiemelkedő pillanata II. János Pál pápa látogatása volt. 1991.augusztus 18-án Máriapócson a pápa ugyanis bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt.
Máriapócs jelene
Máriapócs a történelmi és a mai Magyarország egyik legismertebb búcsújáróhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni.
Július 20-án (Szent Illés napján), augusztus 15-én (Nagyboldogasszony napján) és végül szeptember 8-án (Kisboldogasszony napján).
![](https://mihalygabor-utazasai.hu/wp-content/uploads/2021/08/D7CEF6F1-D901-4E42-BD0F-BE3798C842FD-768x1024.jpeg)
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!