Máriapócs zarándokhely (a könnyező Szűzanya ikon története és további érdekességek) / Magyarország
Kelet-Magyarország neves búcsújáró helye a világszerte ismert település, Máriapócs. A mindössze kétezer lelket számláló nyírségi község még a XVII. század végén vált ismerté a könnyező Szűzanya ikon miatt. Manapság ezért sokfelől érkeznek ide a zarándokok és évente emberek ezrei látogatják meg e szent helyet.
Máriapócs
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Nyíregyházától mindössze harminc kilométerre találunk rá a híres Máriapócsra.
A Pócs nevet 1280-ban említik először az oklevelek Polch néven. Az 1300-as években a Gutkeled nemzetség birtokaként, majd az Ecsedi vár birtokai közé tartozott. Később a XV. században a Báthori család birtoka lett a község. 1696-ban a könnyező Szűzanya ikon után vált igazán híressé és ezután ragadta rá a Mária előtag a településre. Azóta Máriapócsként, világszerte ismert zarándokhely lett.
A Kegykép története
A pócsi kegyképet 1676-ban Papp István, a helyi görögkatolikus lelkész öccse készítette a máriapócsi bírónak. Az ikont végül pénzügyi problémák miatt egy tehetősebb polgár, Hurta Lőrinc vásárolta meg, aki a templomnak ajándékozta a kegyképet.
1696.november 4-én a kép készítőjének bátyja, a helyi lelkész Papp Dániel éppen liturgiát tartott a fatemplomban. A csoda ekkor történt meg, mikor is a Szűzanyát és a kis Jézust ábrázoló képen Mária szemei elkezdtek könnyezni. Ez a könnyezés teljes két héten át tartott, de még utána is kisebb-nagyobb megszakításokkal folyt Mária szeméből a könny.
A híre hamar eljutott I.Lipóthoz, aki a magyar király és egyben osztrák császár is volt ez időben. A helyiek próbálták védeni és itt tartani az ikont, ezért mindig katona őrizet alatt állt. Végül március elsején azonban Lipót parancsára, a helyiek akarata ellenére Bécsbe szállították a kegyképet. A szent kép ezután mai napig a bécsi Stephansdom oltárán tekinthető meg. Ezt később II. Rákóczi Ferenc is sérelmezte, hogy kerüljön vissza az eredeti helyére, azonban erre sosem került sor.
A pócsi fatemplom ezután éveken át állt ikon nélkül, míg kesőbb kaptak egy másolatot. A kép Bécsbe szállítása során rengeteg másolat készült róla, de soha egyik sem könnyezett ezután, kivétel az a másolat, mely a máriapócsi fatemplomba került. Az okiratok szerint 1715-ben és 1905-ben is sor került erre.
A Kegytemplom (Szent Mihály főangyal templom)
Az eredeti egyszerű kis fatemplom helyére a sok zarándok miatt szükség volt egy nagyobb és a helyhez méltó templom kiépítésére. Így készült el a díszes, barokk templom, mely 1731-től 1756-ig épült fel. A tornyai, melyek 60 méter magasak, csupán csak száz évre rá, 1856-ra készültek el.
A Szent Mihály főangyal templom az égbenyúló tornyaival és díszes belső terével eléggé impozáns látványt nyújt minden ide érkezőknek.
A templom történelmének egyik legkiemelkedő pillanata II. János Pál pápa látogatása volt. 1991.augusztus 18-án Máriapócson a pápa ugyanis bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt.
Máriapócs jelene
Máriapócs a történelmi és a mai Magyarország egyik legismertebb búcsújáróhelye. A kegyhelyet kisebb-nagyobb csoportokban az egész év folyamán látogatják, nagy búcsúja azonban háromszor szokott lenni.
Július 20-án (Szent Illés napján), augusztus 15-én (Nagyboldogasszony napján) és végül szeptember 8-án (Kisboldogasszony napján).
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
