Magyarország
Tatabánya látnivalói: Turul emlékmű és a Szelim-barlang / Magyarország

Tatabánya látnivalói: Turul emlékmű és a Szelim-barlang / Magyarország

Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb területű megyéje.
A megyeszékhelyként is ismert Tatabánya több látnivalót is magáénak tudhat, de vajon mik ezek?
A Vértes- és Gerecse-hegység közötti völgyben fekvő, hatvannyolcezres település legnépszerűbb látnivalója, a Kő-hegyen magasodó Turul emlékmű. Ezenkívül viszont van még más látnivaló is az egykori bányász városban. Nézzük is meg, mik ezek…?

Fotó: Szelim-barlang /Mihály Gábor/

Azok az emberek akik sokat utaznak, sokszor haladnak el olyan dolgok mellett, amit érdemes lenne közelebbről is megtekinteni.
Na… mi is így voltunk az M1-es autópálya mellett lévő Turulmadárral! Rengetegszer megcsodáltuk lentről az autópályáról, viszont most elhatároztuk, hogy egy kicsit közelebbről is megtekintjük Európa legnagyobb madárábrázolású szobrát. Közben pedig nem is gondoltuk volna, hogy mást is találunk a madárszobor mellett!

Tatabánya

Tatabánya, az ország legkisebb területű megyéjének (Komárom-Esztergom megye) székhelye. A Budapesttől 60 kilométere fekvő egykori bányászváros, a Vértes- és Gerecse-hegység közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik. Lakossága körülbelül 68 ezer fő. Ezenkívül a település egy igazi forgalmi csomópont is, amit elsősorban a Bécs és Budapest közötti M1-es autópályának, az 1-es számú főútnak és az úgyszintén két fővárost összekötő vasútvonalak köszönhet.

Fotó: Tatabánya látképe a Turulmadár mellől /Mihály Gábor/

Tatabánya történelme

Tatabánya területe már az őskortól lakott volt, amit az itt talált számos lelet is bizonyít. Először 907-ben említik a környéket, pontosabban Bánhidát, ahol Árpád vezér elverte a bajor seregeket. Ennek emlékére emelték ezer évvel később, 1907-ben a Turul emlékművet.
Később Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak, majd a középkorban a török hódítás idáig is eljutott. A XVII. századtól az Eszterházy család birtokába került a terület.

Az 1800-as évek végétől elkezdődött a szén bányászat, mely teljesen fellendítette a környéket. 1903-tól a bánya körüli kolónia Tatabánya néven vált ismerté. 1947-ig négy község működött a bánya körül (Bánhida, Alsógalla, Felsőgalla és Tatabánya), de végül ebben az évben a négy bányászfalut Tatabányaként egyesítették. 1950-től Esztergom után megyeszékhely lett, amit elsősorban a dinamikusan fejlődő szénbányászatának köszönhetett.

A város ipari jellege az 1980-as évek végéig meghatározó volt és Tatabánya lakossága ez időben nyolcvanezer felett mozgott. Később azonban a nehézipar és a bányászat jelentősége csökkent és a város gazdasági szerkezete jelentősen megváltozott. A rendszerváltás után a gazdasága végül teljesen átalakult.

Turul emlékmű 

Tatabánya északi felén elhaladó M1-es autópálya melletti magasodik a város jelképe, a Turul emlékmű. A magyarság mitológikus madarát ábrázoló szobrot a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából állították fel. Ez Európa egyik legnagyobb madárábrázolásaként is ismert bronzszobra, ugyanis a szárnyainak fesztávolsága közel 15 méter. A turul szobrot 1907-ben Donáth Gyula készítette a 907-ben zajlott bánhidai csata ezredik évfordulójára.

Fotó: Turul emlékmű /Mihály Gábor/

Szelim-barlang 

A Szelim-barlangot pár perc sétára találjuk a Turul emlékmű mellett. Ez az egyik legismertebb hazai barlangunk, mely 45 méter hosszú és 18 méter magas. Három padlószinti bejárata van melyből az egyik egy szűkebb hasadék. Ezenkívül a tetején két nagyobb kerek nyílást is felfedezhetünk, ami igazán lenyűgözővé teszi.
A fokozattan védett barlangot egy vízfolyás vájta ki még a triászi időszakban körülbelül 200-250 millió évvel ezelőtt. A Szelim-lyukat a neandervölgyi ősember is használta már 70-80 ezer évvel ezelőtt. Erre utalnak a csontmaradványok és a különböző kőeszközök, melyek a legmélyebb rétegekből kerültek elő.

Fotó: Szelim-barlang /Mihály Gábor/

Ranzinger Vince-kilátó

A különleges formájú fémszerkezetet 1980-ban adták át. Akkoriban azonban még csak Bányász-kilátónak nevezték a korábbi akna felvonójából kialakított tornyot. Tatabánya felett a 366 méteres Csúcsos-hegyen magasodik az építmény, mely 30 méter magas és 156 lépcsőből áll. A védőráccsal körbe kerített kilátóból, Tatabánya mellett, a tatai-tó és a vár, valamint a további szomszédos települések is szemügyre vehetőek. Később, 2008-ban egy felújítás után a néhai bányamérnök tiszteletére Ranzinger Vince-kilátó nevet kapta meg.

Fotó: Ranzinger Vince-kilátó /Mihály Gábor/

További látnivalók Tatabányán 

Tatabánya iparváros jellegéből adódóan sok látnivalóval ugyan nem rendelkezik, azonban néhány műemlék épület, ipari műemlék és számos modern műalkotás is található a városban. A Tatabányai múzeum vagy a Bányászati és Ipari Skanzen mellett érdekes lehet még a Tulipános Ház és a szemben lévő Jászai Mari Színház is. Itt találjuk még a Ligeti tavat is, mely csupán csak egy apró tavacska, de pont elég a kikapcsolódásra.

Fotó: kirándulás a Gerecse-hegységben /Mihály Gábor/

A belvárosban azonban a Jubileum Park és a Csónakázó-tó nagyobb méretével több lehetőséget kínál. A vizet kedvelők pedig akár a Tatabányai Gyémánt Fürdő-ben is elüthetik az időt.

• V É G E •

További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük