Ukrajna
Ma 36 éve történt a Csernobili atomkatasztrófa / Ukrajna

Ma 36 éve történt a Csernobili atomkatasztrófa / Ukrajna

Napra pontosan 36 évvel ezelőtt, 1986.április 26-án hajnali fél kettőkor bekövetkezett az emberiség legnagyobb nukleáris katasztrófája. A Kijevtől mindössze 140 kilométerre lévő Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű négyes reaktorában történt két robbanás, örökre megváltoztatta az itt élő emberek életét, valamint a történelem könyvekbe is végleg beleíródott!
De vajon tudjuk mi történt pontosan ezen az éjszakán…?

Fotó: Pixabay

A Csernobili erőmű története 

Csernobil mindössze 140 kilométere fekszik Kijevtől észak-északnyugati irányba, a fehérorosz határ mellett.
A Szovjetunió minisztertanácsának 1966-os határozata alapján ezt a helyet választották ki az ország és egyben a világ legnagyobb atomerőművének megépítésére. A kurszki és leningrádi atomerőmű után Csernobil lett a Szovjetunió harmadik RBMK-1000 reaktorokkal működő atomerőműve. Az eredetileg 12 reaktorral tervezett erőmű első blokkját 1970-ben kezdték el építeni. Az atomerőmű mellett ezzel egyidőben elkezdték megtervezni a közelben lévő Pripjaty városát is. Az erőműben dolgozok és családjainak tervezett városban minden megtalálható volt, hogy jól érezzék magukat az itt lakók. Csernobil és Pripjaty volt az a két város, ahol az erőműben dolgozó munkások és mérnökök éltek. Így vált a környék központjává Pripjaty a közel 50 ezer lakosával, ahol az átlagéletkor csupán 26 év volt.

Fotó: Pripjaty /Pixabay/

Az első reaktort végül 1977 nyarán helyezték üzembe, ami el is kezdte termelni az áramot. Később az elkövetkezendő pár év alatt további  négy reaktor építettek fel és még kettő állt építés alatt 1986-ban.

A csernobili katasztrófa 

1986.április 26. volt az a dátum, ami örökre bevésődött a történelem könyvekbe, mint az emberiség legnagyobb nukleáris katasztrófája.

Nézzük meg, hogy mi vezetett el idáig és mi is történt pontosan…

1986-ban a csernobili atomerőmű számított a világ legnagyobb atomerőművének. Ekkoriban a szovjetek a hidegháborús félelem miatt tartottak egy esetleges háború kirobbanásától, így az erőműveket biztonsági teszteteknek vetették alá. Ezt a szovjet atomenergia felügyelet rendelte el, mivel néhány évvel korábban az izraeli légierő lebombázott egy szovjetek által épített iraki atomerőművet. A biztonsági teszt a háború kirobbanása esetén való áramkimaradásra irányult volna.

A robbanást azonban több tényező is befolyásolta, mivel az erőmű nem rendelkezett korszerű biztonsági rendszerrel, valamint emberi  mulasztás is közre játszott a világ legnagyobb nukleáris balesetében.

A biztonsági tesztet már korábbra, április 25-én délutánra tervezték, azonban a közelgő május elsejei ünnepségre készülve teljesíteni kellett az előre elvárt villamosenergia-termelést. A kísérletet ezért kilenc órával későbbre az éjszakai  műszakra halasztották el. Az esti műszakot Anatolij Gyatlov helyettes főmérnöke vezette, aki el is kezdte a biztonsági tesztelést. Április 26-án éjjel elkezdték az energiatermelést lecsökkenteni, mellyel a nukleáris láncreakció majdnem leállt. Az operátorok, Gyatlov vezetésével erre válaszolva szabályozórudakat emeltek ki a teljesítménycsökkenés egyensúlyozására, ami először stabilizálódott is. Viszont később ezzel és a hűtőfolyadék leállásával egy olyan láncreakció indult el, ami reaktor magjának túlforrósodásához, majd felrobbanásához vezetett.

A robbanás helyi idő szerint hajnali 1.24-kor következett be, amit egy pár másodperccel később egy újabb robbanás követet. Ezzel a reaktor tetőt felrobbantva, a környéken mindenhol radioaktív grafit darabok szóródtak szét és a levegőben elkezdett terjedni a ,,láthatatlan ellenség”.

Fotó: felrobbant reaktor /Wikimedia Commons/

Az atomerőmű területén dolgozok és a kiérő tűzoltók szinte mind pár óra, illetve pár nap elteltével elhunytak a nagy dózisú sugárfertőzésben.

A következő napon (április 27.) az ötvenezres Pripjaty városát teljesen evakuálták, illetve az  erőműt körülvevő tíz kilométeres övezetben teljesen kitelepítettek mindenkit. Ezzel egyidőben elkezdték a nyitott reaktormaradvány elfedését is, melyet először helikopterekkel, később pedig emberi erővel, az erős sugárzással küzdve temettek be. A következő hónapok alatt az egykori reaktort teljesen befedve elkészítették a védőlétesítményt.

Csernobil napjainkban…

Az eredeti, 1986-ban elkészített reaktor köré épített védőlétesítményt a szakértők 30 évre tervezték, így 2016-ban elkészült az új védőburok. A szarkofágnak is becézett modernebb, 108 méter magas építmény, így már 100 évig biztosít nyugalmat a környezetnek.

Fotó: a 2016-ban elkészült új szarkofág /Wikimedia Commons/

A robbanás következtében elhunytak számát sajnos nehéz meghatározni, mivel a mai napig folyamatosan nő ez a szám. A katasztrófát követő tíz éven belül mintegy 40 000 ember, úgynevezett likvidátor halt meg. Ezek jobbára harmincas-negyvenes éveiben járó férfiak, akik a kárelrendezésben vettek részt. A nukleáris baleset következtében a pajzsmirigyrák gyakorisága is megnövekedett a Csernobil közelében élő gyermekek körében. A normál szint 80-szorosára nőtt. A csernobili likvidátorok az 1986-os katasztrófa után született gyermekei esetében pedig a kromoszómakárosodás mértéke nőtt a hétszeresére a korábban született gyermekkel ellentétben.

Fotó: elhagyatott épület /Pixabay/

Manapság már egyre több turista látogatja a helyet, bár a 36 év elteltével még most is erősen sugárzott a terület. Ez pedig, így is fog maradni még több száz éven keresztül…

• V É G E •

További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük