Ausztria
Mauthauseni koncentrációs tábor / Ausztria

Mauthauseni koncentrációs tábor / Ausztria

Auschwitz-Birkenau, Belzec, Treblinka,  Sobibór… Szerintem mindenki hallott már róluk és tudjuk is, hogy ezek mind koncentrációs táborok voltak a II. világháború alatt. Viszont, vajon Mauthausenről hallottatok már?
A nagy lengyel megsemmisitő táborok mellett Mauthausenben találjuk 
Ausztria egykori legnagyobb koncentrációs táborát, melyben közel 100 ezer ember vesztette életét. Szörnyű és egyben hátborzongató érzés volt a helységeket bejárva belecsöppeni a kor legnagyobb mészárlásába…

Fotó: Mauthausen koncentrációs tábor /Mihály Gábor/

Egy hideg őszi nap Ausztria egyik legszomorúbb helyszínére utaztunk el. Szerintem senkinek sem kell bemutatnom a nagy lengyel megsemmisitő táborokat, mind Auschwitz, Belzec, Treblinka vagy Sobibór. Ezek mellett még számos koncentrációs tábor működött a II. világháború alatt, melyek közül Mauthausenben volt az egyik. Ez Ausztria legnagyobb koncentrációs tábora volt. 1938-tól 1945-ig közel 200 ezer embert tartottak itt foglyul, amiből a felét meg is gyilkolták itt.

Fotó: az itt életüket vesztett emberek emlékére  /Mihály Gábor/

A tábor története…

A Linztől mindössze 20 kilométerre található mauthauseni táborba 1938-ban érkeztek meg az első foglyok. Az első 300 ember, javarészt bűnözők voltak és a németországi dachaui koncentrációs táborból érkeztek ide. Később a következő hónapokban további több száz ember érkezett még. Ezeket a foglyokat mind a közeli gránitbányában dolgoztatták, valamint magát a tábort is velük építették fel. Ők építették a barakkokat, magát a tábort körbevevő falakat, a konyhát, a fürdőt és minden ott álló épületet.

Fotó: a foglyok lakhelye /Mihály Gábor/

A szomszédos kőfejtőben reggeltől estig dolgoztatták a rabokat. Az embertelen körülmények között, sokszor 50 kilogrammos szikladarabokat kellett felhordaniuk, az úgynevezett halállépcsőjének is hívott meredek emelkedőn. A nevét szerintem ti is gondolhatjátok miért kapta? Ugyanis többen itt vesztették el életüket, a kimerültségben legyengülve.

Fotó: a kőfejtő és a meredek feljáró /Mihály Gábor/

Az első években leginkább német, cseh és osztrák foglyok kerültek a táborba, majd 1939-től a lengyelek lerohanása után, lengyelekkel telt meg a láger. Az itt fogva tartottak száma folyamatosan csak nőtt. Később érkeztek szovjet és egyéb más származású rabok is.
1941-től pedig annyira nagy volt már a létszám, hogy a betegeket és munkaképteleneket elvitték elgázosítani. 1942-től már itt is létesítettek egy hasonló halálkamrát, így helyben megoldották a létszámcsökkentést, valamint folyamatosan bővítették a tábor területét is. A gázkamrán kívül sokakat agyonvertek, lelőttek vagy egyszerűen télen halálra fagytak, de a kimerültség és az éhhalál is gyakori volt.

Fotó: a fogvatartottak ruhája /Mihály Gábor/
Fotó: gázkamra /Mihály Gábor/

Az 1944-es évtől tovább nőt az ide szállított foglyok és zsidó származású deportáltak száma. Csak ebben az évben több, mint 60 ezer ember érkezett, melyből már 8000 magyar is volt.

Fotó: a fürdőhelység /Mihály Gábor/

1945-ben további, elsősorban magyar zsidó származású embert szállítottak Mauthausenbe. Végül 1945 május 5-én az amerikai csapatok megérkezésével felszabadították a tábort.

Fotó: krematórium /Mihály Gábor/
Fotó: krematórium /Mihály Gábor/

Mai szemmel…  (Mauthausen Memorial KZ-Gedenkstätte)

A múzeumként és emlékhelyként működő egykori koncentrációs tábor ingyenesen megtekinthető. Az audio guide alkalmazás pedig úgyszintén ingyenesen használható az okostelefonokon, 12 nyelven, többek között magyarul is. A hanganyag segítségével betekintést nyerünk, hogyan is működött az egykori tábor, valamint egyéb érdekességeket is megtudhatunk a tábor különböző helyszínein.

Fotó: Mauthausen Memorial KZ-Gedenkstätte /Mihály Gábor/

A jó állapotban megmaradt táborban, megtekinthetjük a barakkokat, a fürdőhelységet, a gázkamrát, a krematóriumot és az újonnan épült „Nevek terme” kiállítótermet is. Itt egyenként 81.000 név szerint ismert, a mauthaseni koncentrációs táborban és külső táboraiban elhunyt áldozat nevét találjuk.

Fotó: Nevek terme /Mihály Gábor/

Karácsony és újév kivételével, márciustól októberig, mindennap látogatható, valamint a téli időszakban pedig hétfő kivételével minden nap nyitva tart.

• V É G E •

További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.