Waxenberg várrom / Ausztria
Ausztriában úgyszintén rengeteg szép várat és romot találunk, mint Magyarországon. Ezek a több száz éves építmények magukban is érdekesek lehetnek, legyen szó bármelyikről is a kettő közül. Viszont ha találunk még ott valami mást is…, az ám az igazi meglepetés! Ilyen a Felső-Ausztriában található Waxenberg várrom is. Az egykor szebb napokat látott erődöt mára már csak “az Idő Őrzői” védik…
Az idei Valentin napot egy picit különlegessebbé akartuk tenni egy kicsi, de annál érdekesebb kirándulással. Rövid gondolkozás után, arra jutottunk, hogy egy olyan helyre kellene mennünk, ami nincs túl messze, nem külföldön van(a vírus miatt) és legyen mindenképp romantikus is. Mivel mi Ausztriában élünk, ezért csakis valami osztrák dolog jöhetett szóba, viszont nem hegyeket és tavakat szerettünk volna látni! Végül így jutottunk el a Waxenberg várromhoz.
A vár történelme…
Felső-Ausztriában, fél órányira Linztől, Oberneukirchen település mellett találjuk meg a Waxenberg romokat. Szinte már a cseh határon fekszik, mivel innen csupán húsz kilométer az országhatár.
Nem sokkal az 1300-as évek előtt épülhetett a vár, ami a Mühlviertel vidék egyik legöregebb és legnagyobb várkomplexuma volt. Az első tulajdonosa I. Heinrich volt, aki a Wallsee nemesi családból származott. Később az évszázadok alatt több család is magáénak tudhatta a várat, viszont mindvégig Habsburg kézen maradt.
A XVI. század végén a törökök előrenyomulása során (természetesen idáig nem jutottak el) menedékhelyként szolgált. 1644-ben végül a Starhemberg család vásárolta meg, akik mai napig a jogos tulajdonosai. Rá száz évre, 1756-ban egy villámcsapás miatt szinte teljesen leéget. Mire a család a vár tövében levő kastélyba költözött le. Később az évszázadok alatt teljesen lepusztult, végül az elmúlt években (2003-2013) felújították annyira, hogy látogatható legyen. Többek között a 30 méteres torony is.
Ahogy mi láttuk a várromot…
Érkezésünk után, e kis településen a legnagyobb problémánk a parkolóhely keresése volt. Ugyan találhatóak parkolók, viszont nagyon sokan választották rajtunk kívül is Valentin napi programnak ezt a helyet. Ígyhát végül két-három kör után tudtunk csak le parkolni. Viszont ez ingyenesen volt és a vár tövétől pár percnyire hagytuk csak az autót.
Érdemes a domb aljából is megcsodálni a romokat, de még jobban vártuk azt, hogy közelebbről is szemügyre vehessük. A meredek dombon felfelé követtük az utat egészen az első toronyig, ami egy szögletes, eredetileg tetővel fedett torony volt. A neve Védelmi torony, ahova két ajtón is benézhetünk. És…., ami ott fogadott minket… eléggé érdekes volt!
Tudnotok kell, hogy az az extra, amit még a blog legelején említettem és ami még jobbá teszi ezt az egész várlátogatást! Az nem más, mint az úgynevezett az “Idő őrei” vagy másképpen az “Idő őrzői” figurák.
A vár területen több helyen is elfordulnak és első ránézésre kicsit rémisztőek is. Ezeket a formákat egyébként egy osztrák művész, Manfred Kielnhofer tervezte és készítette. A feladatuk talán a várrom több száz éves múltját, jelenét és jövőjét való védelme lenne.
Az első toronyban már egyből három darabot is találunk belőlük. Ezután felfelé több úton is megközelíthetjük magát a várat, legalábbis ami maradt belőle. Belépő nincs, viszont több helyen is volt persely és becsület kasszaként 2 eurót dobhatunk bele. Persze ha szeretnéd többet is tehetsz bele. Ez csakis rajtad múlik!
Feljebb találunk még további egy, és még három nagyobb “őrzőket”. Az utóbbi háromba akár bele is mászhatunk egy jó fotó erejéig.
Végül a várlátogatást a harminc méteres toronyba zártuk, ahol sok-sok lépcsőfokot felmászva csodálatos a kilátás a Mühlviertel vidék dombos tájára. Egyébként alaphelyzetben is nyolcszáz méteren vagyunk, de ez a harminc méter még szebbé teszi ezt az egészet. A toronyban több helyen is találunk korabeli tárgyakat kirakva. Ezeket is nézzük meg!
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
