Primošten utazás, látnivalók, érdekességek / Horvátország
Primošten egy kedvelt turisztikai célpont Dalmácia középső részén, Šibenik és Trogir városok között. Az eredetileg szigetre épült település, napjainkban már egy félszigeten fekszik, ezért ami az Isztria-félszigeten Rovinj, az Dalmáciában Primošten. Hangulatos kőházai, kristálytiszta vizű partjai és mediterrán éghajlata mind közre játszik, hogy manapság egyenesen imádják Primoštent a turisták!
(Címlapfotó: Rozgonyiné Szemán Judit)
Primošten hétszáz kilométerre fekszik Budapesttől, az Adriai-tenger partján. A kétezer nyolcszáz lakosú kisváros eredetileg egy szigetre épült, amit korábban még egy fahíd kötött össze a szárazfölddel. Manapság a tengert feltöltve, egy mesterséges félszigeten áll a fallal védett Primosten óvárosa, ahol a szűk sikátorok mindkét oldalán kőházak magasodnak. Mediterrán hangulata egyedülálló, éghajlata kellemes és a tenger kristálytiszta.
A helyiek a turizmus mellett halászattal, olívatermesztéssel és szőlőtermesztéssel is foglalkoznak, amiből az utóbbit sajátos technikával művelnek. A Bucavac szőlőültetvényei kőfalakkal körülvett kis kazettákra tagolódnak, ahol az őshonos Babic szőlőfajtát a kövekkel borított vörös földben termesztik, amelyből ráadásul kiváló vörösbort is kapunk. A borvidék tehát egyedülálló és abszolút kuriózumnak számít az Adriai-tenger térségében és egész Horvátországban is, így nem is csoda, hogy a terület az UNESCO világörökség részévé válhat hamarosan.
Primošten története
Primošten környéke már egészen i.e. VII. századtól lakott terület volt, amit különböző régészeti ásatások is bizonyítanak. Az első települést az Illírek alapították, akiket a görögök, majd évszázadokkal később a velenceiek váltottak fel. Az 1400-as években több tucat bosnyák család érkezett Sibenikbe, amelyből 18 család a mai Primosten környékén telepedett le. Ezek a bogumil családok a törökök elől menekültek ide és eleinte a szárazföldön és az ottani öblökben éltek, míg a törökök keze ide is elért. A fosztogatások elől a közeli szigetre ( a mai Primosten óvárosa) menekültek, ahol tornyokkal és kőfallal védték meg a településüket. A szigetet egy fahíddal kötötték össze a szárazfölddel, amiből a mai neve is származik, mivel a pri mostu jelentése ,,hídnál”. A XVIII. században végül megszűnt a török fenyegetés, így a hidat lebontották és feltöltötték a helyét, így a szigetből egy félsziget lett. A Velencei köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett, de egy rövid ideig Napóleon csapatai is megszállták a várost. A világháborúk ideje alatt nehéz időszakok jártak a városra: éhínség, háború, halál. Primosten ezután a hatvanas évektől kezdődött fejlődni. Bevezették az elektromos áramot, ivóvizet, telefont és a hetvenes évektől elkezdődött fejlődni a turizmusa is, amely mára Horvátország egyik legkedveltebb úticéljai közé tartozik.
Primošten látnivalói
A város elsősorban nem a látnivalóiról híres, hanem a gyönyörű tengerpartjáról, bár így is akad néhány különlegesség, amiket érdemes felkeresni. Ezek közül az első az óváros dombján magasodó Crkva Sveti Jurja, azaz a Szent György templom. Ez egy tipikus dalmát templom, amely fehér kőből készült valószínűleg a XV. század végén.
Az óvárosba egy középkori kapun juthatunk be, amelyre ugyancsak érdemes egy pillantást vetni és az előtte lévő szoborra is, amely egy törökök elől menekülő bosnyák családot ábrázol.
A félszigetről kifelé sétálva a szamaras szobor után, egy rendezett park és egy XVI. században épült kőtemplom tekinthető meg. A templomot eredetileg Irgalmas Miasszonyunk és Szent Szpiridon tiszteletére építették, de 1680-ban Primosten lakói (Crkva Sveti Roka) Szent Rókusnak szentelték, aki a pestis és különböző fertőző betegsége védőszentje volt.
Innen kifelé a tengerparti sétányon sétálva, összefuthatunk még egy szoborral, ami egy halászt és macskáját szemlélteti. Egyébként innen nagyszerű kilátás nyílik az óvárosra.
A panoráma tovább is fokozható, ha már itt tartunk, ehhez pedig érdemes ellátogatni a várostól délre fekvő Gaj domb tetejére. A 2017-ben felépített Szűz Mária szobor 17 méter magas, így ez a világ egyik legnagyobb Szűz Mária kegyhelye. A Varga Áron építész és Milun Garcevic mozaikművész által tervezett szobor minden gyűrűjének meg van a maga története és nem mellesleg, elképesztő látvány nyílik innen fentről a városra.
Végül a korábban már említett UNESCO világörökség esélyes Bucavac szőlőültetvényeket se hagyjuk ki, illetve az itt készült isteni vörös bort a Babic-ot sem. Zárásként még egy nagyszerű program, ugyanis a település ad otthont minden év nyarán megrendezett ,,Primoštenske užance” folklór fesztiválnak és évente egyszer szamárversenyt is tartanak.
Primošten strandjai
A város strandjai mind kiváló minőségűek, így bárhol is tesszük a lábunkat a tengerbe, nem fogunk csalódni. Úszócipőt azonban érdemes magunkkal vinni, mert a strandok aprókavicsosak vagy sziklásak. Primosten strandjai közül kiemelkedik viszont a Mala Raduca strand, amit Horvátország egyik legszebb strandjaként is emlegetnek.
További látnivalók Primošten környékén
- Sibenik – 30 km
- Trogir – 40 km
- Krka Nemzeti Park – 40 km
- Vodice – 45 km
- Split – 60 km
- Omiš – 80 km
- Brač sziget – 95 km
- Zadar – 110 km
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
