Wadi Rum – éjszaka a sivatagban / Jordán körút 6. nap
Jordánia vadregényes, marsbéli tája a vörös homokkal borított Wadi Rum sivatag, amely nem is csoda, hogy a filmeseket is megihlette. A homokból kiemelkedő sziklás hegyek és érdekes sziklaformációk igazán ámulatba ejtőek. Tevegelés, Jeep túra, egy igazi beduin vacsora és az éjszaka egy sátorban a sivatag közepén. Ezek mind felfejthetetlen élmény nyújtanak majd, amit garantáltan sosem fogunk elfelejteni!
Petrát elhagyva ismét déli irányba autóztunk tovább, most már a sivatag felé. Nagyon vártuk ezt a pillanatot, mivel nálunk Magyarországon ez nem egy megszokott terület, így mindig döbbenetes látni a végeláthatatlan homokot. Ráadásul ez különösen szép vidék, mivel a vörös homok és a gránitsziklák teljesen marsbéli tájat idéznek elő. Az itt töltött idő minden egyes percét élveztük és szívesen maradtam volna még egy-két napot, ebben a nyugodt környezetben.
A Wadi Rum sivatag Jordánia délnyugati részén található, nem messze Akaba városától. A 720 négyzetkilométer területű sivatag egyes részei 2011-től az UNESCO világörökség része. A sivatag területe nem csak kietlen, hanem megfigyelhetőek különböző ősi sziklarajzok, egy nabateus templom romjai és további érdekességek, mint a Lawrence forrás és a Khazali kanyon.
Az autópályát elhagyva egyre közeledtünk a sivatag belseje felé, bár a mi kempingünk közel volt a sivatagi úthoz. Shakaria falu után egy sziklafal oldalában találtunk rá a mi táborunkra, a Shakaria Beduin Life Camp-re.
A tábor nem volt túl nagy, de ezért is volt családias. Tizenkét lakósátorból, egy étkezősátorból, illetve egy személyzeti épületből állt össze. Ezenkívül még egy nagy köralakú, ülőhelyekkel körbevett tűzrakóhelyet is találunk itt. Az elektromos áramot napelemekből és aggregátorból nyerték, valamint a szikla oldalában található volt, pár darab, több száz literes hordó is, amelyben a fürdővíz volt.
A család nagyon barátságos és vendégszerető volt mindvégig. Folyamatosan kínáltak minket teával, és a vacsora már a homokban sült, amire oda értünk. Először egy kicsit körbenéztünk a táborban, majd a vacsi előtt még felmásztunk a kempinget körülvevő sziklás homokfalon, hogy megtekintsük a naplementét. Nem volt könnyű mászni a homokban, de így is nagyon élvezetes volt, bár a naplementéről ugyan lemaradtunk, a táj így is mindvégig gyönyörű volt, úgyhogy tátva is maradt a szánk a vadregényes Wadi Rum sivatagtól.
Közben amire leértünk a sziklákról, már a vacsora is elkészült, így kezdetét vehette az autentikus beduin étkezés. A homok alatt, egy úgynevezett hordószerű kemencében grillezett csirke és krumpli volt a vacsi, amihez készítettek még rizst, valamint salátákat is.
Minden nagyon finom volt, a fűszerezés, a hús omlós volt és a beduin hangulat pedig még csak tovább fokozta, az így is kiváló ízeket.
Sosem fogjuk elfelejteni ezt az estét, ezért nagyon köszönjük a hatalmas élményt a Shakria Bedouin Life Camp-nek, ahol ráadásul rettentően vendégszerető a tulaj, akivel később még egy nagyon jót beszélgettünk is a csillagnézés közben.
Másnap reggel a sátorban felkelve eszméletlen volt a kilátás a tájra. Reggeliztünk egyet az étkezőben, majd elindultunk a három-négy órás Jeep túrára, ami alatt közel 50 kilométert tettünk meg.
Az utunk első állomása a Hét bölcsesség pillére (Seven Pillars of Wisdom) volt, amit csupán pár perc autózás után értünk el. Útközben elhaladtunk pár teve mellett is, így egyre csak fokozódott bennünk az izgalom, hogy a sivatagban autózhatunk.
Innen az első látnivalótól a Wadi Rum Village-n keresztül autózva érkeztünk meg a második érdekességhez. A település egyébként a sivatag központja, ahol a helyiek laknak. A szegénység nagyon látszódott itt, bár az is, hogy szinte mindenki a turistákból él. Sivatagi Jeep túrák hirdetései mindenhol, na meg persze tevék, amikkel úgyszintén bejárható a sivatag nagy része.
A második állomásunk a Wadi Rum Village mellett lévő Nabateusok temploma volt, amiből már csak az alapzat látható leginkább.
A háttérben továbbá a robusztus, függőleges sziklafal, úgyszintén elképesztő látnivaló volt.
Tovább haladva a település határában lévő Lawrence’s Spring-nél álltunk meg legközelebb. A magas, sziklás csúcsok alatt ősi rajzok tekinthetők meg, illetve felfelé egy meredek ösvényen elérhető a Lawrence-forrás is, ami Lawrence brit tábornokról kapta a nevét.
Az arab felkelés során, ugyanis itt állt meg megmosakodni és inni a forrásból a katonai vezető. A története azonban még ennél is régebbi, mint az imént említett névadója, mivel a beduinok már évszázadokon át használták a forrást ivóvízszerzésére.
Az utunkat folytatva egy hosszabb szakasz következett, amely alatt gyönyörű volt a sivatag. Igazi marsbéli táj terült elénk, ami nem is csoda hogy megihlette a filmstúdiókat. Számos filmet forgattak ezen a vidéken, mint például a Transformers, A vörös bolygó, Az Arábiai Lawrence, és a Prometheus.
Végül megérkeztünk egy hatalmas homokdűnéhez (Red Sand Dune), ahova fel is gyalogoltunk a forró 35 fokos melegben. Ez a selymes, vörös színű homok teszi teljesen lenyűgözővé és ellenállhatatlanná a tájat, ahol szuper képeket lehet készíteni. Mi is kattintottunk párat és elindultunk a közelben lévő szurdokhoz.
A Khazali kanyon sziklarajzai és különböző feliratai lenyűgöző gyűjteményt alkotnak, amely Wadi Rum egyik legfőbb turisztikai látványossága.
A kanyon nagyon szűk és könnyedén csupán csak száz méterre tudunk behatolni, mivel négy-öt méter meredek mászást kell végrehajtanunk a tovább haladáshoz, ami nem egyszerű mutatvány. A kanyonban egyébként több mesterséges sziklába vágott medence is található, ami vízgyűjtésre alkalmazható.
Nagyszerű látnivaló volt a Jabel Khazali, amit érdemes útba ejteni itt tartózkodásunk alatt!
A kanyon után még volt egy érdekes látnivaló, mielőtt vissza mentünk volna a táborunkba és ez a Little Bridge volt. Ez egy érdekes helyszín, ahol most a sziklákké volt a főszerep. Egy híd alakú sziklaformációt tekintettük meg és ezzel sajnos véget ért a nagy sivatagi kalandunk.
A Wadi Rum egyszerűen belopta magát a szívünkbe! Nagyszerűen éreztük itt magunkat, ami elsősorban a gyönyörű és érdekes látványnak köszönhető, na meg persze a vendéglátóinknak. A Shakria Beduin Life Camp egyszerűen tökéletes volt az itt eltöltött időre és szívesen maradtam volna még pár napot. Nektek is ajánlani tudom, ha egyszer erre felé vennétek az irányt!
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
