Balkányi mamutfenyő – Magyarország egyik legöregebb mamutfenyője
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balkány határában lévő, Csiffypusztán találjuk meg hazánk egyik legöregebb mamutfenyőjét. A másfél évszázadot túlélő, huszonnyolc méter magas fenyő a város egyik legfőbb nevezetessége, amire rettentően büszkék a helyiek. A nyírségi pusztaságból kiemelkedő termetes fa, így nem is csoda, hogy népszerű látnivalónak számít a térségben.
Balkány
Balkány egy több mint hatezer lelket számláló szabolcsi kisváros, amelyet az 1214-es évtől említik először írásos emlékek.
A település legnépszerűbb látnivalói között megtaláljuk a Gencsy-kastélyt, a Gödény-kúriát és a református templomot, azonban a Csiffytanyán magasodó, több mint 150 éves mamutfenyő is előkelő helyet foglal a látnivalók listáján.
Balkányi mamutfenyő története
Az eredetileg Észak-Amerikában honos mamutfenyő egykoron a Jármy-kastély parkjában állt. Egyes források szerint 1853-ra tehető a fa ültetése, míg mások szerint az 1860-as években ültette Finta József, balkányi lakos. Az impozáns díszkert fái közül, egyedüliként élte túl a másfél évszázad küzdelmeit, amelyet 1968-ban egy villámcsapás ért. Ennek következtében a fa kettéhasadt és elvesztette koronája felét. Ekkor a helyi lakosok összefogtak és a közös munkájuknak köszönhetően még napjainkban is csodálkozhatunk a gyönyörű fában.
A balkányiak mindig is fontosnak tartották megmenteni azt, ami többet jelentett számukra, mint csupán egy magas fa. A múltuk őrzőjeként tisztelték és a jövőbe vetett hitüket ez a mamutfenyő táplálta. A villámcsapás után, végül a megcsonkult fenyő, kettévált törzsét, vaspántokkal kapcsolták össze, mivel bíztak a fa életerejében. Sérülése ellenére gyönyörűen növekedett és két új lombkoronája is nőtt!
A mamutfenyőt 1989-ben a Természetvédelmi Hivatal védetté nyilvánította. 2015-ös évben pedig indult az Év Fája országos versenyében, amelyben csupán csak kicsivel maradt alul a győztestől. A nyertes végül a bátaszéki molyhos tölgy lett, amely ezután az európai versenyt is megnyerte.
Napjainkban a 160 méteres Gyűrűs-hegyen tekinthetjük meg, ahol kimagaslik a homokos földű, nyírségi síkságból. Jelenlegi magassága 28 méter, törzsének kerülete, pedig közel 6 méter, azaz pontosabban 585 centiméter.
,,Amikor ránézel egy fára és érzékeled annak csendjét, te magad is elcsöndesülsz. Nagyon mély szinten azonosulsz vele.
Egységet érzel mindennel, amit a belső csendben és amit azon keresztül észlelsz.
A szeretet: észlelni a mindennel való egységet!”
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!