Kerak vára, egy igazi erőd a keresztes lovagok idejéből / Jordán körút 5. nap
Jordániában számos középkori vár található, amelyek javarészt még a keresztes háborúk idején épültek fel. Az egyik legnagyobb közülük Kerak vára, amely a keresztes lovagok egyik legfontosabb erődje is volt egyben. A közel kilencszáz éves múlttal rendelkező masszív vár a mai napig nagyon jó állapotban tekinthető meg, így a labirintus szerű járataiban és folyosóiban tucatnyi termet járhatunk be. Al-Karakban így hát minden perc kalandosnak ígérkezik majd!
A Holt-tengert hátrahagyva kicsit szomorú voltam, mert nagyon hamar eltelt az előző két nap. Azt viszont tudtam, hogy nem érdemes sokat búslakodni, mert a java még csak ezután fog kezdődni. Az utunkat ismét déli irányba folytattuk a Holt-tenger partja mentén, amelynek túlsó oldala Izrael volt. Kietlen, sziklás vidék mellett haladtunk, ahonnan gyönyörűen látszodott a magas sótartalom miatt kialakult sólerakódás. Ide a partra, akár le is sétálhatunk az útról, így saját szemmel is megtapasztaljuk Földünk egyik legkülönlegesebb vidékét.
A Holt-tenger végéhez érve Gawr al-Mazraah településnél a hegyek felé vettük tovább az irányt. Ismét csak eszméletlen tájon autóztunk, ami nekem az Egyesült Államokban lévő Grand Canyonhoz hasonlított a legjobban. Végül másfél óra kocsikázás után elérkeztünk al-Karakba, ahol észre vettük a hegyen magasodó keresztes lovagok várát.
A vár kapuja előtt parkoltunk le és mivel rendelkeztünk, a korábban már többször is emlegetett Jordan Pass jeggyel, így ingyen mentünk be a látnivalóhoz. Ellenkező esetben a belépőjegy 2 JOD-ba került volna, amivel a múzeum is bejárható, de így megint csak spóroltunk egy kicsit!
Kerak (Karak) várának építése a XII. században, 1140-ben kezdődött meg Payen le Bouteiller parancsára. A keresztes lovagok várát eredetileg Crac des Moabites-nek hívták, amely a Kairó és Damaszkusz közti kereskedelmi utak csomópontjánál emelték fel, ezzel ellenőrizve az utat és a karvánokat. A vár urai Payen után Nablusi Fülöp és Mauriciusz lett, akiket Rajnald de Châtillon követett 1176-ban. Rajnald folyamatosan fosztogatta a karavánokat és az itt elhaladokat, ezért Szaladin megostromolta az erődöt, amit végül 1189-ben másodjára, már sikerrel be is vett.
A vár annyira jó állapotban maradt meg, hogy sokszor azt se tudtuk merre járunk éppen. Folyosók, termek minden irányba, egyes részei olyanok voltak, mint egy labirintus. Közben pedig elkapott egy olyan érzés is, mintha egy keresztes lovag lennék. Inkább úgy mondanám, bele képzeltem magam, milyen lehetett itt nyolc-kilencszáz évvel ezelőtt az élet. Nem könnyű, legalábbis szerintem!
Bolyongva a falak között, érdemes volt kifelé, vagyis lefelé is nézegetni. Gyönyörű kilátás volt minden irányba és nagyon messze ellehetett látni. Kerak vára mellett meglátogattuk pár nappal ezelőtt Ajloun várát is, de bevallom Kerak jobban tetszett. Azonban ez nem azt jelenti, hogy azt hagyjátok ki, mert teljesen más volt, mint Kerak. Ezenkívül, ha tehetjük a délebbre lévő Shobak várát is látogassuk meg. Mi ott, ugyan nem jártuk, de Petra felé útba lehet ejteni! A következő részben Petra sziklavárosáról olvashattok, amit úgyszintén az ötödik nap jártunk be a délutáni órákban. Ezzel folytatódik majd a következő rész!
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
