Egyiptom
Királyok völgye legszebb sírkamrái / Egyiptom

Királyok völgye legszebb sírkamrái / Egyiptom

A Királyok völgye Egyiptom egyik legszebb látnivalója, ha nem a legszebb. Luxor mellett, az ókori Théba területén fedezhetjük fel a fáraók egykori temetkezési helyeként szolgáló sziklás, kopár hegyekkel körbevett völgyet. A világ egyik legpompásabb és legérdekesebb temetkezési helye ez, ahol több mint hatvan sírkamrát fedeztek fel már eddig a régészek, többek közt Tutanhamon fáraó sírját is. Egyiptomi utazásunk alatt abszolút bakancslistás helyszínnek számít, amit kötelező felkeresni, ha a fáraók országában járunk!

Fotó: Királyok völgye színes sírkamrái /Mihály Gábor/

Egyiptom egyik leglátványosabb helyszíne a piramisok mellett kétségkívül a Luxor közelében található Királyok völgye, ahol 500 éven át temetkeztek a fáraók.
Korábban a piramisok sajnos nem bizonyultak biztonságos helyszínek temetkezés céljából, mivel egytől-egyig az összeset kifosztották a sírrablók. Ezenkívül nagyon költséges és egyben bonyolult is volt a megépítésük, így mindenképpen szükség volt egy új megoldásra a temetkezési helyeket tekintve.

Fotó: Királyok völgye /Mihály Gábor/

Később az Újbirodalom idején a korábbi fővárost (Memphis) a több száz kilométerrel délebbre levő Théba váltotta fel, ahol már nem piramisokba, hanem egy rejtett völgybe temetkeztek tovább a fáraók. Ezt a helyet nevezzük a Királyok völgyének. Itt több mint hatvan sírkamrát fedeztek fel már a régészek, de a mai napig vannak még ásatások és feltáratlan sírok is. A Királyok völgye mellett a környéken található még a Kiralynők- és a Majmok völgye is, valamint a Thébai nekropolisz területén tucatnyi ókori építmény, templom és síremlék fedezhető fel.

Királyok völgye sírkamrái 

Fotó: Királyok völgye sírkamráinak térképe /Mihály Gábor/

KV 1 – VII. Ramszesz sírkamrája 

A Királyok völgye bejárata után rögtön jobbra a legelső sírkamra VII. Ramszesz (uralkodása i.e. 1137-1129) fáraóé. Az egy folyosóból álló sír már az ókor óta ismert volt, bár csak 1950-es évek után tisztították meg és tárták fel. Valószínű a fáraó hirtelen halála miatt nem készült el teljesen és ezért is ilyen egyszerű a kamra.

KV 2 – IV. Ramszesz sírkamrája 

IV. Ramszesz (uralkodása i.e. 1156-1150) kamrája a második sír a völgyben, amely szintén jobb oldalt található meg. Érdekessége, hogy egyike a kevés ókori egyiptomi sírnak, amelynek korabeli tervrajzai mindvégig fennmaradtak. Színes hieroglifák jellemzik a kamrát, amelynek végén a szarkofág is megtekinthető.

Fotó: IV. Ramszesz sírkamrája /Mihály Gábor/

KV 3 – II. Ramszesz fia sírkamrája

A sírkamra III. Ramszesz egy azonosítatlan fia számára készült, ám a sír befejezetlensége és a leletek hiánya arra utalnak, hogy nem használták a sírkamrát. Valószínű fiának a következő fáraónak, IV. Ramszesznek készült el, akit végül az előtte említett második sírkamrában (KV 2) helyeztek el.

KV 4 – XI. Ramszesz sírkamrája 

XI. Ramszesz (uralkodása i.e. 1105-1070) fáraónak készült a Királyok völgyének utolsó sírja, amit végül nem fejeztek be és testét Thébatól távol, valahol Memphisz környékén temettek el.

KV 5 – II. Ramszesz fiainak sírkamrái 

II. Ramszesz (uralkodása i. e. 1279-1213) fáraónak számos felesége volt és több tucatnyi gyermeke. A pontos számot nem tudni, de közel 50-50 fiú és lány gyermekről beszélünk, akik javarészt ebben a sírban voltak eltemetve. A számokból nézve elég komplikált sírkamra, rengeteg kamrával és teremmel. Ez a völgy legnagyobb sírkamrája a több mint 120 teremmel!

Fotó: Királyok völgye /Mihály Gábor/

KV 6 – IX. Ramszesz sírkamrája

IX. Ramszesz (uralkodása i.e. 1128-1109) fáraó II. Ramszesz fiai, azaz előző sírkamra mellé temetkezett. A kamra teljes hossza több mint 100 méter.

KV 7 – II. Ramszesz sírkamrája 

II. Ramszesz (uralkodása i. e. 1279-1213) fáraó az ókori Egyiptom legjelentősebb uralkodója volt, amit elsősorban a hosszú életének is köszönhet. Közel száz gyermeke született és élete során számos nagyszabású építkezést folytatott, illetve fontos hadjáratokat is vezetett. A sír alapterülete 868 négyzetméter és a hossza is igencsak méretes, mivel 168 méteren nyúlik el a hegy gyomrában. A termek nem csak egyenes, hanem oldal irányban is elterjednek. A sírt nem rejtették el túlságosan, így már hamar, az ókorban kirabolták. Emiatt a teste csupán csak alig kétszáz évig pihent itt, miután elvitték a Dejr el-Bahari rejtekhelyre.

KV 8 – Merenptah sírkamrája 

Merenptah (uralkodása i. e. 1213-1203) fáraó a híres II. Ramszesz fáraó tizenharmadik fiú gyermeke volt, aki apját követte a trónon. Apja Ramszesz oly sokáig élt, hogy csupán csak Merenptah tudta átvenni az uralmat tizenharmadikként, mivel az előtte lévő tizenkét fiú nem élte meg ezt a kort. Ez a völgy második legnagyobb sírkamrája a KV 5 után.

KV 9 – V. -VI. Ramszesz sírkamrái

V. Ramszesz (uralkodása i. e. 1150-1145) és VI.Ramszesz (uralkodása i. e. 1145-1137) fáraók sírkamrái egy extra díjú sírok, amire véleményem szerint érdemes kiváltani a jegyet. A gyönyörűen díszített sírkamra végén megtekinthetőek továbbá a szarkofágok is, illetve útközben érdemes nézegetni a szépen megmaradt hieroglifákat is.

Fotó: V. – VI. Ramszesz sírkamrája /Mihály Gábor/
Fotó: V. – VI. Ramszesz fáraó sírkamrája /Mihály Gábor/

KV 10 – Amenmessze sírkamrája 

A tízedik számozású sírkamra Amenmessze (uralkodása i. e. 1203-1200)  fáraónak épült, aki nagyon rövid ideig, mindössze négy évig uralkodott. A sír bár neki épült, de valószínű hogy nem ide temették el és nem is tudni mi lett a múmiájával.

KV 11 – III. Ramszesz sírkamrája 

III. Ramszesz (uralkodása i. e. 1188-1156) fáraó Széthnaht fáraó fia volt, aki az Újbirodalom utolsó nagyhatalmú uralkodója volt. Sírja eredetileg apja számára készült, de mikor a harmadik folyosó után véletlenül behatoltak az előbb említett Amenmessze fáraó kamrájába, abbahagyták a munkálatokat. Később egy másik tengelyen folytatták tovább az ásást, de már a fiának, III. Ramszesznek, ami az alaprajzon is látható.

Fotó: III. Ramszesz fáraó sírkamrájának térképe, ahol a piros karikánál látható a korrigálás /Mihály Gábor/

A sír díszítése festett melydomborműves, illetve az egyik leghosszabb sírkamra is a völgyben.

Fotó: III. Ramszesz sírkamrája /Mihály Gábor/

KV 14 – Tausert és Széthnaht sírkamrája 

A tizenegyedik sírkamra kissé beljebb, a keleti völgyben található. Tausert (uralkodása i. e. 1193-1190) fáraónő, valamint Széthnaht (uralkodása i. e. 1190-1188) fáraó két igen rövid ideig irányító uralkodó volt. A sír több fázisban épült, így a legnagyobb kamrákhoz tartozik a völgyben. A sír bár egyenes tengelyű, mégis két sírkamrával rendelkezik.

Fotó: KV 14 sírkamra /Mihály Gábor/

Széthnaht eredetileg a KV 11-es sírt építette magának, de mivel azt az imént említve, rossz irányba haladtak a kiásásában, ezért kisajátította magának Tausert sírját. Emiatt látható itt mindkét uralkodó neve.

Fotó: KV 14 sírkamra /Mihály Gábor/

KV 15 – II. Széthi sírkamrája

II. Széthi (uralkodása i. e. 1203-1198) fáraó temetkezési helye az egyik legtávolabbi sírkamra a keleti völgyben. Az alapbelépő ide nem érvényes, sőt a legdrágább jegyet kell megvennünk, ha beszeretnénk jutni. Díszítése jól fennmaradt, ezért elképesztő a látványa, természetesen ha kifizetjük a több mint 10 ezer forintos jegyet.

KV 16 – I. Ramszesz sírkamrája 

A délkeleti völgyben az első sír I. Ramszesz (uralkodása i. e. 1292-1290) fáraó temetkezési helye. Az uralkodó idősen került a trónra és csupán csak két évig uralkodót, így sírja szerény és kicsi lett. A sír még az ötven métert sem éri el el és a fáraó haláláig csupán a bejárata és a kamrája készült el.

KV 17 – I. Széthi sírkamrája 

A soron következő sír ebben a völgyben I. Széthi (uralkodása i. e. 1290-1279) fáraó kamrája volt, ami már egy jóval hosszabb (120 méter) és bonyolultabb felépítésű temetkezési hely. Díszítése gyönyörűen festett, finoman kidolgozott festményekből és domborművekből áll, amelyek épségben fennmaradtak. Beomlás veszélye miatt a sír 1991-óta nem látogatható. A fáraó múmiája az egyik legjobb állapotban fennmaradt test volt.

Fotó: Királyok völgye /Mihály Gábor/

KV 18 – X. Ramszesz sírkamrája 

X. Ramszesz (uralkodása i. e. 1109-1105) fáraó sírkamrája egy befejezetlen rövid (42 méter) kamra, amely nem készült el, így bizonytalan a fáraó múmiájának hol léte.

KV 20 – I. Thotmesz és Hatsepszut sírkamrája 

A huszadik sírkamra a délkeleti völgy legtávolabbi pontján található, amely valószínű az egyik legrégebbi királyisír az egész völgyben. A legrégebbi a KV 37-es, I. Amenhotep fáraó sírja. A huszadik sír I. Thotmesz (uralkodása i. e. 1504-1492) fáraónak készült, amelyet később lánya Hatsepszut (uralkodása i. e. 1479-1458) fáraónő kibővítetett magának. A sír alaprajza szokatlan és nem egyenesen, hanem hajlítva halad a hegy gyomrában.

KV 34 – III. Thotmesz sírkamrája

III. Thotmesz (uralkodása i. e. 1458-1425) fáraó sírja a keleti völgy legtávolabbi pontján található, így az egyik legnehezebben megközelíthető sirok egyike. Bejáratát körülbelül harminc méterrel a földtől találjuk, ami egy lépcsőn közelíthető meg. A bejárat után egy meredek folyosó következik, majd a kamra előtt egy mély akna is található. Nem a megszokott sírok közé tartozik, ami valószínű a korából fakadó lehet. A sír hossza 76 méter, míg alakzat hajlított tengelyű.

Fotó: díszített falak a sírkamrában /Mihály Gábor/

KV 35 – II. Amenhotep sírkamrája 

II. Amenhotep (uralkodása i. e. 1428-1401) fáraó sírja hasonlít az imént leírt III. Thotmesz fáraó sírjához. Felfedezése úgyszintén egy évben, 1898-ban történt. A sírba több más fáraó múmiáját is átköltöztették, illetve Tutanhamon fáraó sírjának felfedezése előtt ez volt az egyetlen sír, amelyben a fáraót saját szarkofágjában találtak meg.

KV 38 – I. Thotmesz sírkamrája 

I. Thotmesz (uralkodása i. e. 1504-1492) fáraó eredeti sírja ez, ami mindössze harminchét méter hosszan hatol be a sziklák alá. Formája enyhén hajlított. Ebből a sírból később lánya, Hatsepszut fáraónő alatt temették újra, amit unokája III.Thotmesz hozatott vissza a harmincnyolcadik sírkamrába. A sírját 1899-ben Victor Loret francia egyiptológus tárta fel, aki ezekben az években, több mint féltucatnyi sírt fedezett még fel a völgyben.

Fotó: díszített falak a sírkamrában /Mihály Gábor/

KV 39 – I. Amenhotep sírkamrája 

I. Amenhotep (uralkodása i. e. 1525-1504) fáraó sírját mindentől távol, egy kis völgyben fedezte fel 1899-ben Victor Loret. A sírnak azonban nem csak elhelyezkedése, de alaprajza is nagyon szokatlan. A bejárati lépcső lejtős folyosóban folytatódik, amely az aljában balra elkanyarodik. Ebből a helyiségből a bejárati folyosóval szemben téglalap alaprajzú helyiség nyílik, amelynek déli oldalát a bejárati folyosóval azonos tengelyen lévő, lefelé vezető lépcső foglalja el. Kicsit kacifántos, ahogy előbb említettem, de ha igazak az állítások és ez I. Amenhotep fáraó sírja, ez esetben ez a legrégebbi sírkamra az egész Királyok völgyében.

KV 43 – IV. Thotmesz sírkamrája 

A délkeleti völgy végében találunk rá az 1903-ban felfedezett IV. Thotmesz (uralkodása i. e. 1401-1391) fáraó sírjára. A sír a korábbi kamrákhoz megszokottan hajlított formájú és nagyban hasonlít apja II. Amenhotep fáraó sírjához.

KV 47 – Sziptah sírkamrája 

A keleti völgy 47-es számú sírja Sziptah (uralkodása i. e. 1198-1193) fáraó temetkezési helye. Eredetileg a fáraónak készült és itt is helyezték el, viszont később múmiáját áthelyezték a KV 35-be. A sír egy nagyon hosszú, több mint 120 méteres, egyenes tengelyű hely, amelynek kiásása során véletlenül betörtek a KV 32-es sírba, amely Tiaa királyné sírkamrája.

Fotó: KV 47 és KV 32 találkozása /Mihály Gábor/

KV 62 – Tutanhamon sírkamrája 

A leghíresebb sírkamra a Királyok völgyében Tutanhamon (uralkodása i. e. 1333-1324) fáraó sírja, amit 1922-ben Howard Carter brit régész fedezett fel. Tutanhamon gyermekként került a trónra és húszévesen már elhunyt, így életében nem számított hatalmas fáraónak. Viszont most napjainkban, 3300 évvel később a legismertebb fáraók egyike, aki valaha is élt a világon. És hogy miért? A válasz egyszerű! Tutanhamon az egyetlen egyiptomi fáraó, akinek a sírrablók nem tudták kifosztani a sírkamráját, így a régészek eredeti formájában találtak rá mind a múmiára és az őt körülvevő tömérdek kincsre!

Fotó: Tutanhamon sírkamrája és szarkofágja /Mihály Gábor/

Ez valószínű annak köszönhető, hogy VI. Ramszesz fáraó sírja védte meg a sírrablóktól Tutanhamon sírját, amelyet 1922-ben nagyrészt érintetlenül találtak meg. Ramszesz sírjának építésekor ugyanis a törmeléket Tutanhamon sírjának bejárata elé hordták át, így teljesen eltakarta azt. Így tudott megmaradni az utókornak, azaz számunkra!

Fotó: Tutanhamon fáraó múmiája /Mihály Gábor/

Belépők a Királyok völgyébe 

Látogatható sírkamrák (2023. január):

  • I. Ramszesz – KV 16
  • III. Ramszesz – KV 11
  • IV. Ramszesz – KV 2
  • VII. Ramszesz – KV 1
  • IX. Ramszesz – KV 6
  • Tausert/Setnakht – KV 14
  • Merenptah – KV 8
  • Siptah – KV 47
  • I. Széthi – KV 17
  • II. Széthi (extra belépő) – KV 15
  • V. – VI. Ramszesz (extra belépő) – KV 9
  • Tuthamkamon (extra belépő) – KV 62

Alapjegyek (2023. január):

  • felnőtt 260 EGP
  • diák 130 EGP

(az alapjegy három sírkamra bejárását tartalmazza!)

Extra jegyek (2023. január):

  • Tutanhamon sírkamrája – felnőtt 300 EGP, diák 150 EGP
  • V. – VI. Ramszesz sírkamrája – felnőtt 100 EGP, diák 50 EGP
  • I. Széthi sírkamrája – felnőtt és diák 1.000 EGP

Videó

• V É G E •

További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük