Sopron utazás, látnivalók, érdekességek / Magyarország
Magyarország nyugati sarkában, szorosan az osztrák határ mellett fedezhetjük fel a leghűségesebb várost, azaz Sopront. A város jelképe kétségkívül a Tűztorony, de ezenkívül a belváros tucatnyi műemléképülete és múzeuma, biztosan izgalmas pillanatokat fog majd okozni. A barokk épületek visszarepítenek minket az időben, de találunk Sopronban középkori, illetve római látnivalókat is. Akiknek pedig ez sem lenne elég, azoknak számos kilátó és kalandos túraútvonal is segít majd elütni az időt Sopronban!
Sopron az ország nyugati sarkában az egyik legrégebbi magyar város, amely összeköti Ausztriát Magyarországgal, illetve hasonló módon, a múltat a jelennel. Rengeteg múzeum, műemlék és barokk épület található a városban.
Műemlék tekintetében az ország második leggazdagabb városa, mivel a Budai várnegyed után Sopronban található a legtöbb műemléképület Magyarországon. A több mint hatvanezer lakosú város, tucatnyi látnivalójával tökéletes egy napra, egy hétvégére, de akár egy egész hétre is, a környező néznivalókat beleértve.
Sopron történelme röviden
Sopron területe már az ősidők óta lakott. A Római Birodalom idején Scarbantia néven fontos település volt, amit számos ókori maradvány bizonyít. Később a népvándorlás után a letelepedett magyarok várt építettek és az egykori római település 1153-tól már jelentős magyar város lett, Supron néven. A XIII. században a csehek kezére került a település, amit négy év után IV. László visszafoglalt és szabad királyi város rangra emelt. Később 1441-ben Luxemburgi Erzsébet eladta a várost Habsburg kézre, amit 1463-ban Mátyás király vásárolt vissza. 1625-ben a Főtéren lévő Kecske-templomban koronázták magyar királlyá III. Ferdinándot. 1676-ban óriási tűzvész pusztított Sopronban, amelyben a város nagy része leégett a Tűztoronnyal együtt. Ezután alakult ki a város mai formája, a barokk stílusú épületekkel. 1753-ban megnyílt Magyarország első szénbányája, a Sopronhoz tartozó Brennbergbánya.
Az első világháborút követően a trianoni békeszerződés értelmében Sopron Ausztriához került. Ez akkora nyugtalanságot és zavart keltett az emberekben, hogy 1921. december 14-16 között Sopron és a környező nyolc település lakói népszavazással döntötték el, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzanak. Mondanom se kell, hogy természetesen magyar város maradt Sopron, bár a kisebb falvak többsége mégis Ausztriához húzott jobban. A 257 négyzetkilométeres nagyságú területet Sopronnal és nyolc további településsel végül visszacsatolták Magyarországhoz és ettől fogva Sopron ,,a leghűségesebb város” lett.
A második világháború idején bombázás érte Sopront és később a német nyelvű lakosság szinte teljesen elhagyta a várost. Bár a német ajkúak száma jelentősen csökkent, viszont ennek ellenére Sopronban továbbra is a német nyelv maradt a második hivatalos nyelv. Manapság kedvelt úticélpont hazánkban a tucatnyi műemléképületével és múzeumával. Emellett a természeti látnivalók, túraútvonalak és kilátók úgyszintén várják az idelátogató turistákat. A leghűségesebb város mellett további becenévként illeti ,,a kékfrankos fővárosa’’, illetve a 2016-ban kapott ,,európai reformáció városa’’ cím is.
Sopron látnivalói
Egyértelmű, hogy Sopron igazi szimbóluma és jelképe, valamint leglátogatottabb helyszíne a Tűztorony.
A római falmaradványokra épült tornyon kívül azonban a város tele van további szebbnél-szebb barokk épületekkel és érdekes kiállításokkal, illetve múzeumokkal.
Nézzük is meg egy kicsit alaposabban, hogy mit érdemes megnézni soproni kirándulásunk során:
Ahogy feljebb írtam, a Tűztorony a leglátogatottabb helyszín Sopronban, amit semmiképpen se hagyjunk ki a városnézés során. A mai formáját és barokk stílusú kinézetét az 1676-os tűzvész után nyerte el. Belépő 1.700 forint/fő!
A Tűztorony őrei fontos feladatot láttak el: figyelték a vidéket, illetve jelezték, ha valahol tűz ütött ki. Éjszama lámpással, nappal színes zászlókkal. Azt is jelezték, ha idegen katonák, vagy idegen bort szállító szekerek közeledtek a város felé. Ezenkívül a muzsikáláshoz is érteniük kellett, mivel esküvőkön, temetéseken vagy városi mulatságokban ők szolgáltatták a zenét. Trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására is, amelyet negyedóránként jeleztek a körerkélyről.
Sopron Fő terén a Tűztorony mellett még nagyon sok műemléképületet nézhetünk meg. A XIII. század óta a tér alakja és épületeinek elhelyezkedése változatlan. Itt találjuk a Storno-házat, a Patika-házat, a Városházát, a Soproni Nagyboldogasszony templomot, azaz a Kecske-templomot, valamint a tér közepén a Szentháromság-szobor is megtekinthető.
Storno-ház: A Tűztorony előtt álló barokk épület ma látható formáját a XVIII. században nyerte el, amikor Festetics család tulajdonában volt. Nevét a Svájcból származó restaurátor és műgyűjtő Storno családról kapta. 1482-1483 telén még maga Mátyás király is lakott itt egy rövid ideig. Belépő: 1.000 forint/fő!
Patika-ház: A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első műemlékvédelmi intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt. Belépő: 800 forint/fő!
Soproni Nagyboldogasszony templom (Kecske-templom): A belváros szívében, a Fő téren helyezkedik el Sopron egyik legismertebb, és egyben legősibb temploma, a Kecske-templom. A templom eredete XIII. századig nyúlik vissza és a ferences rendi szerzetesekhez köthető, akik 1260-as években kezdték meg a gótikus templom építését. A templom nagyon fontos helyszín volt, mivel öt országgyűlést is tartottak itt, valamint három koronázás is lezajlott a templomban.
A legenda szerint egy kecske által kikapart kincsből épült fel a templom, azonban a valóságban egy gyilkossági ügy van a háttérben. A Büki János-féle gyilkosság egyik elkövetője Geissel (magyarul: Kecskés) Henrik volt, aki maga vagy családja vezekléséül adományozta a pénzt a templom tornyának építésére.
Központi Bányászati Múzeum: A Központi Bányászati Múzeum középkori eredetű, patinás épületben található, mely a XVIII. században került az Esterházy-család birtokába. Az intézmény kutatatási területe 1918-ig a történelmi Magyarország, a továbbiakban pedig a mai ország bányászatát foglalja magában. Ennek megfelelően a kiállítás az I. világháborúig az egész Kárpát-medence bányászatát mutatja be. Belépő: 1.400 forint/fő!
Bezerédj Palota: A középkori alapokon nyugvó épület jelenlegi külsejét 1710 körül kapta, amely ma Sopron egyik legszebb rokokó palotája. A Festetich-család 1833-ban adta el az épületet a Bezerédj-családnak. Liszt Ferenc a Bezerédj-család vendégeként a palotában adott hangversenyt 1840-ben. Ekkor történt, hogy a résztvevő hölgy vendégek egyike felemelte a művész kesztyűjét, amelyet a zongorán hagyott. Mivel a többi jelenlévő hölgy is szeretett volna emléket az ekkor már Európa-hírű mestertől, veszekedés tört ki, s végül darabokra tépték a kesztyűt. Ugyanebben az évben látta meg a napvilágot a palotában Bezerédj Pál, a magyar selyemhernyó tenyésztés atyja. A Bezerédj Palotában tartották összejöveteleiket a soproni magyar hazafiak. A szabadságharc elbukása után a Bezerédj-család eladta az épületet.
Schreiner-ház: A Templom utca és Kolostor utca találkozásánál álló háromhomlokzatú sarokház Handler Nándor, neves soproni építész tervei nyomán épült 1872-ben. Az épület a neobarokk stílus egyik első hazai példája.
Soproni Evangélikus templom: Sopron legnagyobb temploma, a magyarországi evangélikus templomok közül a harmadik legnagyobb, amely 3000 hívő befogadására képes.
Ó-Zsinagóga: A középkori zsinagóga a XII. század végén, a XIII. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő. Belépő: 1.400 forint/fő!
Lábasház: Az egyemeletes műemléképület az Új utca és a Szent György utca találkozásánál áll. Szemben vele látható Soproni Szent Orsolya Római Katolikus templom, valamint a tér közepén a Mária-kút. A Lábasház 1777-ig a város tulajdonához tartozott. Földszintjén mészárszékek sorakoztak, emeletén iskola kapott helyet és itt lakott a városi bába. 1956 óta a Soproni Múzeum kiállítóhelyeként működik az emeleti rész, ahol képző- és iparművészeti, helytörténeti, régészeti és néprajzi tematikájú időszaki kiállítások láthatók. Belépő: 700 forint/fő!
Széchenyi tér: Az 1800-as évek elején a tér helyén egy nagy tó volt, amit 1828-ban a Széchenyi család kezdeményezésére lecsapoltak és egy sétányt hozzák létre. A parkban gróf Széchenyi István szobra mellett, a Hűségzászló és az 1956-os forradalom emlékműve is megtekinthető. A tér viszont épületekben sem szenved hiányt, mivel a XVIII. századi, barokk homlokzatú, két tornyú Domonkos-templom mellett, a volt Széchenyi palota, a Postapalota és további impozáns épület fedezhető fel. Tovább sétálva a Petőfi téren a Petőfi színház és a Zenélő szökőkút is megfigyelhető.
Lenck-villa: A XIX. század végén Sopron leggazdagabb nagykereskedői (Russ, Flandorffer, Lenck) fényűző villákat emeltek szerte a városban.
A Deák tér mellett álló villát Lenck Emil soproni borkereskedő építtette 1890-1892 között.
Az eredetileg nyári laknak szánt épületet a család azonban csak igen rövid ideig lakta és később a Sopronban katonáskodó dán trónörökös, Schaumburg-Lippe Frigyes herceg bérelte ki.
Az 1900-as évek elején a Lenck család anyagi helyzete igencsak megcsappant és csődbe ment, emiatt a villát kénytelenek voltak eladni.
Az épület új tulajdonosa Sopron Város Régészeti Társulata lett. A II. világháború során az épület nagyon súlyos károkat szenvedett és a javítási munkákat sajnos pénz hiány miatt csak részben végezték el.
Később a villa 2006-ra életveszélyesnek minősült és végleg bezárta kapuit.
A korabeli, fényűző nagypolgári villa 2020-tól azonban újra látogatható. Az épületben kialakított néprajzi kiállítás a kézművesek és a városi nagypolgárok életébe enged betekintést.
A folyosókon archív fotók segítségével régi utcaképek láthatóak és az épület termeiben, szobáiban különböző mesterségeket ismerhetünk meg. Betekintést nyerünk a kovács, takács, kékfestő, kalapos, valamint a kádár egykori műhelyébe, de ezeken kívül egy szárazmalom, egy kocsma és egy korabeli piactér is megelevenedik a látogatók előtt. Belépő: 1.800 forint/fő!
Taródi vár: Ez egy különleges épitmény, ugyanis sok mindenben különbözik, például az Egri-, a Gyulai- vagy a Sümegi vártól.
Ezekkel ellentétben ugyanis a Taródi vár nem a középkorban, hanem csupán csak pár évtizede épült fel. Építője Taródi István volt, aki ötven éven át 2010-ig, azaz haláláig építette a helyiek által csak Bolondvárnak nevezett remekművet. A vár építésébe 1959-ben kezdett bele és közel 150-200 vasúti kocsira való kőből húzta fel, a több mint 4000 négyzetméter területű, több toronyból is álló Taródi várat. A belsejében minden korabeli helység megtekinthető, mint a lovagterem, várfürdő, borház, de még csigalépcső is vezett a toronyba, illetve egy vizesárok és a rajta lévő felvonóhíd is megtalálható Taródi István várában. Belépő: 700 forint/fő!
Sopron környéki kilátók és túraútvonalok
Sopron környéken számos kilátó járható be, amelyek közöl a Lövérekben található Károly-kilátó a legnépszerűbb. Ezenkívül azonban érdemes felkeresni a további helyeket is: Sörházdombi-kilátó, Hubertus-kilátó, Várhely-kilátó, Gloriette-kilátó, Béke-kilátó, Magas-Bérci-kilátó… Károly-kilátó belépődíja: 500 forint/fő!
Túraútvonalak közül a Károly-kilátó közelében lévő Ciklámen Tanösvény a legnépszerűbb, de szórakozási lehetőségként, akár bobozhatunk (Sopron bob) is Sopronban. Belépő: 700 forint/csúszás!
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!
