Ausztria
A világ leghosszabb szánkópályája, Wildkogel-Arena / Ausztria

A világ leghosszabb szánkópályája, Wildkogel-Arena / Ausztria

Tudtátok, hogy Ausztriában található a világ leghosszabb szánkópályája?… Bevallom én sem, de utána jártunk és ki is próbáltuk! Bramberg im Wildkogel településen 2.100 méter magasságból 14 kilométer hosszan csúszhatunk le szánkóval, közel egy órán kereztül. A csúcs az úgynevezett Smaragdbahn felvonóval közelíthető meg és után pedig indul a móka lefele… 

Fotó: Szánkóval készen meghódítani a világ leghosszabb pályáját /Mihály Gábor/

Bramberg im Wildkogel egy kis település Salzburg tartományban közel Tirolhoz. Félúton találjuk Salzburg és Innsbruck között, Budapesttől körülbelül 600 kilométerre.

Közvetlen a felvonó mellett találunk egy parkolót, ahol ingyenesen lerakhatjuk az autónkat. Mi legalábbis nem fizetünk a parkolásért, csodálkoztunk is, hogy ingyenes! Szánkóbérlésre több helyen is van lehetőség, mi viszont a parkoló melletti kis faházban béreltük ki a szánkónkat, 9 euróért cserébe egész napra. Egyébként ez a szánkópálya végénél található, szóval itt van minden egy helyen.

Fotó: Szánkóbérlő faház /Mihály Gábor/

Tipp: Legyen nálunk készpénz! A szánkóbérlést csak készpénzben tudjuk kifizetni, bankkártyát nem fogadtak el.

A bérlés utána kicsit nézegettük még a lecsúszó szánkósokat és már indultunk is a kasszához, ami alig pár méterre található. Könnyen észrevehető, mivel ott van a legtöbb ember.

Fotó: a pálya végén várakozó emberek /Mihály Gábor/

Mivel a hegynek ez az oldala délre néz, így a pálya alsóbb részein már alig volt hó a napsütés miatt. Ellentétben a Wildkogel-lel szemközti hegyekkel, amik északra néznek és tetőtől-talpig havasak voltak. Persze a szánkópálya így is tökéletesen havas volt, a hóágyúknak köszönhetően.

Fotó: Sorbanállás a kasszánál /Mihály Gábor/

Árakról egy kicsit…

Egyszeri csúszásért 13,50 € kell fizetnünk, viszont ha többször is szeretnénk, ez esetben érdemes napi jegyet kiváltanunk, ami 34,00 €-ba kerül. Így egész nap csúszkálhatunk a szánkónkkal. Gyerekeknél ezek az árak 6,50€, valamint egész napra 17,00€ kerülnek.

Fotó: Sorbanállás egy átlagos szombati napon /Mihály Gábor/

Ha meg van a jegy utána irány a Smaragdbahn nevű felvonó. Az út körülbelül  10 percet vesz igénybe. A zöld színű négy személyes kabinokba betehetjük szánkóinkat és már irány a 2.101 méteres csúcs. A középső állomáson 1.624 méteren nem kell kiszállni, mivel automatikusan folytatja útját a felvonó a végéig.

Tipp: A kabinokba kizárólag maszkkal szállhatunk be! Itt fontos megjegyeznem, hogy nem fogadják el a ruha maszkot, csakis kizárólag a képen látható orvosi maszkot!

Fotó: az elfogadott maszkok /Mihály Gábor/
Fotó: nem használható maszkok /Mihály Gábor/

Mi ezt nem tudtuk így nem engedtek fel, csak miután a felvonó melletti boltban 3,00 € -ért (darab) cserébe vásároltunk a képen látható fehér típusú maszkokat.

Ezután következett 10-15 perc utazás a hegycsúcsra. Nagyon gyorsan felértünk, de közben érdemes nézegetni a tájat, mert csodás.

Fotó: utazás a Smaragdbahn-nal /Mihály Gábor/

A felvonó egészen 2.101 méterig megy fel a Wildkogel Alm-ig. Itt találunk egy éttermet (zárva volt a vírus miatt), egy boltot és két kis tavat is, ami be volt fagyva és a hó is ellepte. A Wildkogel csúcsa innen már látható és egy kisebb sétára van 2.224 méter magasan.

Fotó: Wildkogel Alm(2.101m) /Mihály Gábor/
Fotó: a csúcson… /Mihály Gábor/
Fotó: a végállomás /Mihály Gábor/

Na… és végre irány lefelé!

Miután körbenéztük, eljött az idő, hogy elinduljunk és lecsússzunk. Először volt bennünk félelem bőven! Milyen lesz a csúszás…? Hogy vesszük be a kanyart…? Nem fogunk leesni…? Ugyanis nincsen korlát!

Fotó: szánkópálya /Mihály Gábor/

Végül elindultunk! A lábunk szinte folyamatosan lent volt, mivel nagyon begyorsul, így sokat kell fékezni. Ha kanyarhoz érkezünk vagy irányt változtatni akarunk, esetleg valakit kikerülni. Mindig azt a lábad kell lenyomni jobban a hóba, amelyik irányba akarunk menni. Szóval jobbra fele megy az út jobb láb, balra-bal!

Egy pillanat alatt bele jön az ember és ne csodálkozzatok azon, ha a hajtűkanyarokat nem tudjátok bevenni. A nagyobb kanyarok mindig szélesebbek és kisebb-nagyobb hó sáncok is vannak. Úgymond ütközőnek! Egy-két helyen még palánk is előfordul, a kicsúszók védelmére.

Fotó: Ott, lent lesz a vége… /Mihály Gábor/

Az emberben benne van azért a félelem, hogy leesik, de ha nem vadul csúsztok és figyeltek, akkor biztos, hogy nem lesz gond! Nagyon élvezetes és szuper jó hely! Érdemes mindenképp kipróbálni.
A vége fele kevesebb a kanyar és sokkal több az egyenes rész. A pálya végén pedig egy hosszú és nagyon gyors rész jön, ami fel teszi a pontot az i-re…!
Mi majdnem egy órán keresztül szánkóztunk lefele, s ebben benne volt az egy-két kép készítése is, valamint egy borulás is, de esküszöm így utólag…, sőt még akkor is… jólesett!

Videó

• V É G E •

További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük