Bulawayo – Matobo Nemzeti Park – Gwanda – Beitbridge – Musina (380 km , ebből 60 km off-road) / Afrika Expedíció 2026’ – 10. nap
Egy hosszú afrikai út során nemcsak a megtett kilométerek számítanak, hanem azok a pillanatokat is, amelyek örökre velünk maradnak. Ezen a napon a vadregényes Matobo Nemzeti Park különleges sziklavilága és élővilága tartogatott számunkra felejthetetlen élményeket, köztük egy régóta várt találkozást is az orrszarvúakkal. Zimbabwe déli részét elhagyva pedig ismét átléptük a határt és újra Dél-Afrikába érkeztünk, ahol expedíciónk újabb izgalmas fejezete kezdődött.
Reggel Bulawayóban ébredtünk, Zimbabwe második legnagyobb városában, amely az ország délnyugati részének egyik fontos kulturális és gazdasági központja. Innen mindössze körülbelül 30 kilométert kellett megtennünk és máris egy teljesen más világba érkeztünk meg, a Matobo Nemzeti Park lenyűgöző gránitsziklái közé.
Titkon abban reménykedtünk, hogy ezen a napon végre sikerül orrszarvút látnunk. A szerencse pedig ezúttal mellénk állt és alig tíz perccel a parkba érkezésünk után egy orrszarvúcsalád békésen legelészett tőlünk nem messze. Felemelő pillanat volt ilyen közelről látni ezeket a hatalmas állatokat a természetes a saját környezetükben.
Ezzel a Big Five ötöséből már a harmadik tagot is sikerült megpillantanunk. A bivaly és az elefánt után most az orrszarvú is felkerült a listánkra, már csak az oroszlán és a leopárd hiányzik. Nagyon bízunk benne, hogy az expedíció következő napjai újabb felejthetetlen találkozásokat tartogatnak.
Bár a Matobo Nemzeti Park nem Zimbabwe legnagyobb védett területe, mégis különleges helyet foglal el az ország látnivalói között. A park híres hatalmas gránittömbjeiről, ősi sziklarajzairól és gazdag élővilágáról. Az orrszarvúk után felkerestünk egy ősemberbarlangot is, majd egy gát közelében a sziklákon napozó páviánokat figyeltünk meg.
A park elhagyása után dél felé vettük az irányt. Egy murvás úton haladtunk tovább, majd egy rövidítés mellett döntöttünk, amely nagyjából 30–40 kilométerrel rövidítette meg az utat. Ez a szakasz igazi afrikai kalandnak bizonyult, mert apró, néhány házból álló falvak, keskeny utak, változó minőségű burkolat és teljes elszigeteltség. Hosszú kilométereken keresztül egyetlen autóval sem találkoztunk, valóban olyan érzésünk volt, mintha a „senki földjén” járnánk.
Utunk következő fontos állomása Gwanda volt. A város Zimbabwe déli részén található és számunkra azért vált jelentőssé, mert itt tudtuk először nagyobb mennyiségben feltölteni élelmiszerkészleteinket az országban. A vásárlás azonban tartogatott néhány meglepetést. Zimbabwe gazdasági helyzete miatt a mindennapi életben gyakorlatilag az amerikai dollár használatos, mivel a zimbabwei dollár folyamatos értékvesztése miatt háttérbe szorult. Az árak pedig sokszor jóval magasabbak voltak a vártnál, például egy 900 grammos sajt közel 22 amerikai dollárba került, ami közel 9000 forintos összegnek felelt meg.
Gwandát elhagyva az A6-os főúton folytattuk utunkat Beitbridge irányába. Ez az út kellemes meglepetés volt, hiszen jóval jobb állapotban találtuk, mint az előző napi A8-as szakaszt. Fokozatosan közeledtünk Zimbabwe déli határához, ahol Beitbridge városa található.
Beitbridge Zimbabwe egyik legfontosabb határátkelőhelye, hiszen itt vezet át az út Dél-Afrika felé a Limpopo folyón. A zimbabwei oldalon körülbelül 40 perc alatt sikerült minden szükséges ügyintézést elvégeznünk. A kilépésért 28 dollárt fizettünk, majd a Beitbridge híd használatáért további 9 dollárt kellett rendezni. A dél-afrikai oldalon már sokkal gyorsabban haladtunk. Egy útlevélpecsét után hivatalosan is beléptünk és megkezdődött expedíciónk következő fejezete. Mindössze húsz kilométerrel a határ után elértük Musinát, ahol az éjszakát töltöttük.
Szállásunk egy igazi afrikai hangulatú lodge volt. A hagyományos épület különlegessége a vastag, szárított fűből készült tető, az úgynevezett thatch (zsúpfedés), amely Dél-Afrikában rendkívül népszerű és tökéletesen beleillik a bush környezetbe. A hosszú és élményekkel teli napot egy közeli étteremben, a Buffalo Ridge-ben zártuk. Anita egy finom cheesburgert választott, én pedig egy tökéletesen elkészített T-bone steaket friss salátával. Körülbelül 13 000 forintnak megfelelő randból egy igazán emlékezetes vacsorát kaptunk.
Ezzel lezárult Zimbabwe egyik utolsó fejezete, de az expedíció következő nagy állomása már ott várt előttünk. Másnap ugyanis irány a világhírű Kruger Nemzeti Park, ahol tovább folytatódik a keresés a Big Five még hiányzó két tagja, az oroszlán és a leopárd után.
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!