Őrség legszebb látnivalói – falvak, programok és tippek…

Őrség legszebb látnivalói – falvak, programok és tippek…

Az Őrség csendes lankáin még ma is őrzik az ősi föld szeretetét és az évszázadok óta élő hagyományokat. Itt minden fa, ház és domb egy történetet mesél az időtálló hűségről és az emberi kitartásról. Ha egyszer ellátogatunk erre a vidékre, rögtön érezni fogjuk, hogy nemcsak gyönyörű tájat, hanem igazi élményeket is kapunk ajándékba.

Az Őrség általános bemutatása

Az Őrség Magyarország egyik legkülönlegesebb tájegysége, amely Vas vármegye délnyugati részén, a szlovén és az osztrák határ mentén terül el. Nevét az itt élő őrállókról kapta, akik évszázadokon keresztül a nyugati határ védelmét látták el. Ez a szerep meghatározta az itt lakók életmódját, településszerkezetét és hagyományait is. A táj fő jellegzetessége a szeres településszerkezet, ami azt jelenti, hogy a falvak nem csak egyetlen utcába tömörülve épültek fel, hanem kisebb házcsoportok, úgynevezett szerek alkották, vagyis alkotják most is őket, amelyek dombhátakon, illetve völgyek mentén helyezkednek el. Ez a szórt településforma nagyon egyedülálló Magyarországon és különleges hangulatot ad a térségnek. Földrajzilag tehát az Őrség nagyon változatos, dimbes-dombos táj, erdők, kaszálórétek és patakok váltják egymást. Legmagasabb pontja a Szalafő határában emelkedő Felsőszerek egyik dombja, amely alig haladja meg a háromszázötven métert, de a környék panorámája lenyűgöző. A legnépesebb település az Őrség központja, Őriszentpéter, amely több mint ezer lakossal bír, míg a legkisebb falvak, például Kerkáskápolna, Szaknyér, Szatta, Magyarföld vagy Ispánk, amelyek alig száz fő körüli népességgel bírnak. Ez a kettősség jól mutatja az Őrség jellegét, mivel egyszerre őriz falusi nyugalmat és biztosít központi szolgáltatásokat is, bár Őriszentpéter inkább egy nagyobb falu, mintsem egy város.

A régiót az Őrségi Nemzeti Park védi, amely 2002-ben alakult és célja a páratlan természeti és kulturális örökség megőrzése. Itt élnek Magyarország legritkább növényei és állatai, mint például a tőzegmohás láprétek orchideái, vagy a patakpartokon előforduló vidra. Az Őrség címerállata, a siketfajd viszont már nem található meg a korábbi természetes közegében, azaz az erdőkben. Az élővilág gazdagsága mellett a népi építészet és a hagyományos gazdálkodás is hozzátartozik a tájhoz, amely így egyszerre természetvédelmi és kulturális érték is.

 

Őrség története röviden és tömören 

Az Őrség története évszázadokra nyúlik vissza, amikor a honfoglaló magyarok a nyugati határ védelmére telepítették ide őrállóikat. A középkorban a falvak a „szerekre” tagolódva épültek, így az itt élők mindig szoros közösségben, de a természethez közel élhettek. A török hódoltság alatt az Őrség megőrizte függetlenségét, mivel a nehezen megközelíthető dombok és erdők természetes védelmet nyújtottak számukra. A XVIII-XIX. században a helyi gazdálkodás, fafaragás és fazekasság virágzott, a falvak a régió kulturális központjaivá váltak. A reformáció idején a lakosság vallási sokszínűsége új templomok és haranglábak építését ösztönözte. A két világháború idején az Őrség visszafogott szereplő volt, de sok család története a háború borzalmait is tükrözi. A XX. század második felében a térség lassan a turizmus felé nyitott, az eredeti parasztházakat vendégházakká alakították. 2002-ben az Őrségi Nemzeti Park megalakulásával a természet és kultúra védelme kiemelt cél lett. Napjainkban a falvak nemcsak múltjukat őrzik, hanem aktív turisztikai életet is kínálnak. Kézműves piacok, fesztiválok és túraútvonalak várják a látogatókat. Az Őrség története tehát egy folyamatos párbeszéd a múlt és a jelen között, ahol minden domb, patak és ház mesél a hagyományról, a természetről és az emberi kitartásról.

Őrség falvairól részletesen

Az Őrség báját leginkább a falvai adják, ahol a múlt és a jelen találkozik. A házak gyakran vályogból vagy fából épültek, zsúptetővel fedve, de ugyanakkor megjelentek később a modern, mégis tájba illeszkedő vendégházak is.

Őriszentpéter – az Őrség központja 

Őriszentpéter nemcsak az Őrség központja, hanem egy nagyon különleges hely, ahol a történelem, a hagyomány és a természet találkozik. Már a honfoglalás korában is őrállók telepedtek itt le, akiknek a feladatuk az volt, hogy a nyugati határt védjék, innen ered a város neve is. Ma kicsit több, mint ezer ember él itt a településen, amelyet az Őrség fővárosának is neveznek. A hangulatos, szerekre tagolódó településszerkezet ma is őrzi a régi idők emlékét, miközben modern központként számos programnak ad otthont. Látnivalói között kihagyhatatlan a középkori eredetű Szent Péter-templom, amely a térség egyik legrégebbi épülete. Őriszentpéter neve egybeforrt a hagyományőrző programokkal is. Minden nyáron megrendezik ugyanis az Őrségi Vásárt, ahol kézművesek, mesterek és helyi finomságok várják a látogatókat. Ősszel pedig a Tökfesztivál vonzza ide a vidék apraját-nagyját, színpompás dísztökökkel, finom sütőtökös ételekkel és vidám hangulattal. Akár egy hétvégi kirándulásra, akár hosszabb nyaralásra érkezünk ide, Őriszentpéter igazi élményt fog nyújtani. Történelmet mesél, programokkal csalogat és megmutatja az Őrség varázslatos igazi arcát.

Szalafő – az Őrség lelke

Szalafő dombok és patakok között bújik meg, ahol minden utca és ház a múlt titkait meséli. A falu nevét a Szala patakról kapta, hiszen a forrás itt ered és ma is hét „szerre”, azaz apró dombokra épült házcsoportokra oszlik. Sétálva Alsószeren, Csörgőszeren vagy a Pityerszeren úgy érezhetjük, mintha visszarepültünk volna az időben. A község első írásos említése a XIV. századból való és évszázadokon át az őrállók falujaként ismerték, akik a határok védelmében éltek. A Pityerszeri Népi Műemlékegyüttesben a múlt életre kel. Eredeti parasztházak, pajták és gazdasági épületek mesélnek a régi mindennapokról, miközben a levegőt a rétek illata és a falusi csend tölti meg. A természetkedvelők számára Szalafő igazi paradicsom. A Szala menti és Körtike tanösvények árnyas erdőket, kaszálóréteket és patakpartokat tárnak fel, miközben ritka növények és színes gombák kísérik a túrázót. A Kömpe szeme kilátóból lélegzetelállító panoráma nyílik a dimbes-dombos tájra, az erdőkre és a távoli határvonalakra. És ha valami igazán izgalmasra vágyunk, a falu határában a nemzeti park gondozásában élő bölényeket és vadlovakat is megfigyelhetjük. Ezek a hatalmas, erőt sugárzó állatok közelről látva felejthetetlen élményt nyújtanak minden látogatónak, hiszen ritkán adódik lehetőség ilyen közeli találkozásra velük. Szalafő templomai és emlékei a közösség összetartozását idézik. A XIX. századi református templom két bejáratával a szerek közötti kapcsolatot őrzi, az Életfa és a hagyományos jégverem pedig a falusi élet apró, de fontos részleteit mutatja meg. Itt nem csupán látnivalókat találunk, hanem békét, nyugalmat és természetközeli élményt is. Szalafő tehát nem csupán csak egy falu az Őrségben, hanem maga az Őrség lelke, ahol minden lépés új felfedezést ígér.

Kondorfa – a Lugos-patak völgyében

Kondorfa egy kis település a Lugos-patak völgyében, ahol a történelem és a természet találkozik. Már a XIV. században megemlítik, amelyet erdők, patakok és túraösvények ölelnek körbe. Régen a falubeliek erdei munkákkal és fafaragással tartották fenn magukat, szekereikkel egészen Körmendig és Grazig vitték a portékát. A faluban érdemes felkeresni a XIX. századi templomot, sétálni a tanösvényeken és felfedezni az Őrség különleges élővilágát. A falu határában a nemzeti park területén gyakran bölények és vadlovak is láthatók, amik valódi kuriózumként teszik egyedivé a környéket. Már a falu bejáratánál is különleges köszöntés fogad: „Isten hozott kedves vendégünk” – ami hűen tükrözi Kondorfa vendégszeretetét.

Ispánk – a világ közepe

Ispánk egy aprócska falu az Őrség szívében, amely már első pillantásra teljesen elvarázsol. A mindössze alig száz lelket számláló község Vas vármegyében, festői dombok és erdők ölelésében bújik meg. Bár kicsi, mégis különleges a története és sajátos hangulata is van. A települést először 1393-ban említik meg „Yspank” néven és érdekessége, hogy szeres szerkezetben épült. Ispánk különlegessége az is, hogy az Őrség falvai közül egyedül itt nem található templom. Emiatt nevezik sokan a „világ közepének” is, hiszen ,,itt a templomnak nincs árnyéka”. Aki ide látogat, a csend és a nyugalom mellett igazi élményekkel is találkozik. A Nyugati szeren működik az Ízrestaurátor kézműves csokoládé manufaktúra, ahol különleges, helyi ízekkel készült bonbonokat kóstolhatunk. A környék ezenkívül bővelkedik kirándulóhelyekben, de sokszor már egy egyszerű séta is a falut körbevevő réteken, dombokon elég ahhoz, hogy maradandó élményben legyen részünk. Ispánk tehát egy menedék, ahol a történelem, a természet és a nyugalom különös harmóniát alkot. Aki egyszer eljut ide, biztosan megérzi azt, hogy van valami titokzatos varázs abban a faluban, amit a világ közepének hívnak.

Nagyrákos – réteken és völgyek át, az Őrség söréig

Nagyrákos közel Őriszentpéterhez, az Őrség szívében terül el. Érdekességként a középkorban Nagyrákos az Őrség egyetlen mezővárosa volt és a régi olasz út mentén feküdt, amely jelentős kereskedelmi útvonal volt ebben az időszakban. Lakossága alig több mint kétszáz fő. A falu központjában található egy zsúpfedeles tájház és az eredeti formájában megőrzött kovácsműhely, amely az 1920-as évek hangulatát idézi. A tájházban egyébként megismerhetjük a korabeli paraszti élet eszközeit és mindennapjait. Mellette a helyi vendéglátás egyik központjába, az Őribird nevű sörbárba is betérhetünk, ahol helyi hideg kézműves söröket kóstolhatunk meg, barátságos környezetben. A település határában pedig megtekinthető Magyarország leghosszabb vasúti völgyhídja is, amely a magyar-szlovén vasútvonal részeként épült. Az ezernégyszáz méter hosszú híd lenyűgöző látványt nyújt és a környék egyik mérnöki különlegessége. Nagyrákos egyik legnépszerűbb nyári eseménye a Völgyhídi vásár, amelyet hagyományosan július harmadik hétvégéjén rendeznek meg. Az évente megrendezett eseményen helyi kézművesek és termelők kínálják portékáikat és ilyenkor a közösség együtt ünnepel.

Szatta – az Év fájának otthona

Szatta egy apró őrségi falu a vármegye határán, amely már a XIII. században is említést nyert, II. Endre aranybullájában, Zatha néven. Manapság a lakossága mindössze hatvanöt főt számlál. Ez a bájos település a nyugalom és a természet szerelmeseinek igazi menedéke. A falu történelmi emlékei és a környék természeti kincsei együtt adják meg a különleges hangulatot. A település legismertebb látnivalója a Túlélés fája, egy több száz éves hársfa, amely az “Év Fája” versenyen is szerepelt. Emellett érdemes felkeresni az Eszterházy-követ, valamint a helytörténeti gyűjteményt is, ahol Szatta múltjával és hagyományaival ismerkedhetünk meg. Szatta tehát tökéletes célpont mindazoknak, akik szeretnének elmenekülni a város zajától, sétálni a csendes utcán és közben természeti élményekkel gazdagodni.

Pankasz – az Őrségi faharangláb 

Pankasz az Őrség szívében fekvő bájos kis falu, gazdag történelmi és néprajzi örökséggel várja a látogatókat. A falu első írásos említése 1393-ból származik, neve valószínűleg a „Pangrác” személynévből ered. Lakossága manapság körülbelül négyszázötven fő. Az 1755-ben épült református fa harangláb az Őrség egyik legismertebb jelképe. A falu legmagasabb pontján áll, különleges „szoknyás” szerkezete miatt pedig igazi kuriózum. Mellette található a XIX. századi, egy helyiségből álló kovácsműhely, ami egy lebontott szőlőhegyi pince boronafalának gerendáiból épült. A berendezés és az eszközök a korabeli kovácsmesterség világába engednek betekintést. A pankaszi helytörténeti gyűjteményt is érdemes meglátogatni, mivel Kováts Béla, a helyi iskola egykori igazgatója hozta létre. Olyan kincseket láthatunk itt, mint az 1780-ban készült ácsolt láda vagy az 1838-as szövőszék, amelyek mind az Őrség néprajzi hagyományait őrzik.

Bajánsenye – egy falu, amely négy múltat hordoz magában…

A mai település négy régi őrségi falu – Őrbajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány – egyesüléséből jött létre. A Kerka völgyében fekvő Bajánsenye lakossága ma már az ötszáz főt sem éri el, mégis a környék egyik legnépesebb falvának számít. Érdekesség, hogy 1910-ben és a II. világháború utáni években közel ezerkétszázan éltek itt. A községben két templom is áll, amelyből az egyik a központban található református, amelyhez egy Kossuth-emlékfa is kapcsolódik, valamint a katolikus templom, ahol egy harangláb is látható. Ezen kívül Őrbajánházán egy különálló harangláb is megtekinthető. Ha időnk engedi még, érdemes meglátogattnunk a Helytörténeti gyűjteményt is, az iskola közvetlen szomszédságában. A vizek kedvelőinek a falu határában található az Őrség legnagyobb tava is, amelyet a Kerka duzzasztásával hoztak létre. Bár magántulajdonban van a tó, a negyvennyolc hektáros vízfelületével azonban népszerű horgászhelynek számít. A természet és a szőlők szerelmeseinek, a Kis-hegyen ma is fellelhetők az évszázados présházak, pincék és szőlőföldek, amelyek a múlt szőlőművelő hagyományait idézik. Bajánsenyén a közösség ereje pedig mèg ma is él, mivel rendszeresek itt a hagyományos rendezvények, mint a májusfaállítás, a szüreti felvonulás, vagy a húshagyó keddi mulatság. Ezek mellett minden évben megtartják a búcsút (május második vasárnapján), a nyári falunapot, valamint a decemberi jótékonysági bált is. Bajánsenye tehát nem csak egy pont a térképen, hanem a múlt, a természet és a közösség találkozása az Őrség szívében.

Kercaszomor – a legbátrabb falu

Kercaszomor az Őrség egyik apró, de mégis különleges települése, amely valójában két egykori falu, Kerca és Szomoróc összeolvadásából jött létre. A falu az ország legnyugatibb részén, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik, festői környezetben. Érdekesség, hogy 1920-ban a helyiek népszavazással utasították el, hogy Jugoszláviához csatolják őket. Emiatt tartják Kercaszomort, az Őrség és egyben Magyarország legbátrabb falujának is. Manapság kétszáznegyvenöt lakosa van, de a természet, a történelem és a nyugalom különleges harmóniája jellemzi. Látnivalók között szerepel a kis harangláb, valamint a Kerca-patak völgye, ahol gazdag növény- és állatvilág várja a természetkedvelőket, illetve a Fürge cselle tanösvény és a Szomoróci tanösvény. A faluban ezeken kívül több felújított, hagyományos portát is láthatunk és még ökoturizmusra épülő vendégház is fogadja a látogatókat. Kercaszomor nem egy múzeumfalu, hanem egy élő őrségi valóság, a szó legjobb értelmében.

Magyarszombatfa – ahol az agyag nemcsak forma, hanem hagyomány is

Az Őrség egyik legkülönlegesebb települése Magyarszombatfa, ahol mindössze kétszázötvenen élnek, mégis évszázadok óta itt dobog a magyar fazekasság szíve. A faluban már a XVIII. században is korongok forogtak, kemencék izzottak és ez ma sincs másként. A Fazekasház az egyik legértékesebb helyi látnivaló, ami egy eredeti, XIX. századi parasztház, amelyben korhűen berendezett fazekasműhely, kemence és szerszámok segítségével pillanthatunk be a régi mesterek életébe. A látogatók megismerhetik a korongozás és az égetés folyamatait, valamint a jellegzetes őrségi motívumokat is. A házban sokszor tartanak bemutatókat és foglalkozásokat, így akár kézbe is veheted az agyagot és kipróbálhatod a mesterséget. A Kerámia Látogatóközpontban pedig még mélyebbre merülhetsz a mesterség világában, ahol nemcsak gyönyörű alkotásokat láthatunk, de akár ki is próbálhatjuk a korongozást. A faluban több fazekas porta is működik, amelyek olyan családi házak és műhelyek, ahol ma is dolgoznak a fazekasok, alkotnak, kiállítanak és árulják portékáikat. Séta közben érdemes benézni ezekre az udvarokra, hiszen minden portán más stílus, más hagyomány él tovább. Ezek az udvarok különösen megelevenednek a nyári Fazekasnapok idején, amelyet minden évben júliusban rendeznek meg. A többnapos rendezvény alatt Magyarszombatfa igazi fesztiválfaluvá változik, ahol kézművesek, népzenészek, mesterek és látogatók találkoznak. Végezetül Magyarszombatfához tartozik a festői Gödörháza is, ami egy apró, de különleges településrész, amely ugyanúgy őrzi a múlt hangulatát. Itt található egy híres harangláb, amely 1790 körül épült, teljes egészében fából. Ez a klasszikus, zsindelyes tetejű harangláb a népi építészet egyik legszebb példája a környéken. Ha egy olyan helyet keresel, ahol a hagyomány nem múzeumban porosodik, hanem ma is él, lélegzik és alkot, akkor Magyarszombatfa és Gödörháza biztosan lenyűgöz majd.

Velemér – egy falu, ahol a fény is mesél

Az Őrség déli szélén, erdők ölelésében bújik meg ez a kis település, mintha egy régi legendából lépett volna elő.
Az apró házak, a patakpart, a fák közül kibukkanó templomtorony különös nyugalmat sugároz. Itt még hallani lehet a csendet és az sem ritka, hogy séta közben őzekkel találkozik az ember. A falu ékköve a XIII. századi Szentháromság-templom, amelyet úgy tájoltak, hogy a napfény bizonyos napokon „életre keltse” a freskókat. A XIV. századi festményeket Aquila János készítette – a vérző Nap és a síró Hold különleges szimbólumai ma is erőteljes üzenetet hordoznak. Ha Veleméren jártok érdemes betérni Varga Géza Sindűmúzeumába is. A néprajzkutató gyűjteménye a régi paraszti világba enged betekintést. A sindű (zsindely) nemcsak tetőfedő anyag volt, hanem üzenet is. Varga Géza ráadásul mindezt személyesen, élményszerűen meséli el. Veleméren ezeken kívül több helyi lakos is foglalkozik kézműves munkával vagy hagyományos gazdálkodással. Egyes portákon házi sajt, lekvár vagy méz is kapható. A falu inspiráló légköre számos képzőművészt, írókat és fotósokat is megihletett, így hát többen állandó alkotóműhelyt tartanak fenn a településen. Néha nyitott műhelyek, nyári alkotótáborok is elérhetők, főleg nyáron. Velemér tehát kitűnő kiindulópontja az Őrség kevésbé ismert, vadregényes ösvényeinek. A közeli erdőkben jelzett és jelzetlen túraútvonalak is vannak, így ideális kirándulásra, természetfotózásra vagy gombázásra. A Sárgaliliom tanösvényt pedig külön ajánlom!

Kerkáskápolna – az erdők csendje

Kerkáskápolna az a hely, ahol a Kerka-patak lassan kanyarog és a csend olyan, mintha hallani lehetne, ahogy a természet lélegzik. Az alig hetven fős falu mélyen gyökerezik a református hagyományokba, amelyek évszázadok óta átszövik a település történetét. Ez a kis falu nemcsak apró, de tele van emlékekkel és történetekkel. A középkori kápolna már nagyon régóta  nincs meg, de a hely szelleme még minden utcasarkon ott él. A református harangláb és az Avas család kriptája mesélnek az időről, amely itt mintha megállt volna. A Via Sancti Martini zarándokút részeként a falun áthaladva a látogatók egy pillanatra megpihenhetnek és átérezhetik az Őrség valódi lényegét, ami az egyszerűség, a béke és a természet harmóniája. Kerkáskápolna tehát nem egy nyüzsgő turistacélpont, hanem egy titkos menedék mindazoknak, akik értékelik a lassabb életet, a tiszta levegőt és az élő, hiteles falusi kultúrát. Ha kiszakadnál a mindennapok zajából, itt abszolút megtalálod azt a különleges nyugalmat, amit kizárólag csak az Őrség tud adni.

 

Magyarföld – eldugott apró falu az Őrség határában 

Magyarföld egy apró, eldugott település az Őrség peremvidékén, ahol kevesebb mint harmincan élnek. Az Őrség déli, míg a Hetés északi oldalán fekszik. A falucska legismertebb nevezetessége az erdei fatemplom, amelyet a kétezres évek elején, összefogásból, hagyományos módszerekkel építettek. A fából ácsolt, zsindellyel fedett templom egy kis tisztáson áll, mintha mindig is ott lett volna. Nemcsak szertartásokat tartanak itt, hanem koncerteket, esküvőket és irodalmi esteket is. Magyarföld tehát az a hely, ahol megáll az idő, de nem áll meg az élet. Ha olyan vidéket keresel, ahol a természet és az ember tényleg együtt létezik és ahol egy templom nemcsak egy épület, hanem egy élmény is, akkor érdemes betérned ide.

Szentgyörgyvölgy – Az Őrség zalai kapuja 

Szentgyörgyvölgy egy apró, szeres szerkezetű zalai falu az Őrség, a Göcsej és a Hetés találkozásánál, közvetlenül a szlovén határ közelében. Itt minden a nyugalomról, a hagyományokról és a természetközeliségről szól. A dombok, patakok és erdők között megbújó település igazi rejtett gyöngyszem. A falu különleges látnivalója a kazettás mennyezetű református templom, mely a XVIII. század végén épült népi barokk stílusban. Belsejében egyedülálló, kékre festett kazettás mennyezet látható – nyolcvannyolc kazetta bibliai idézetekkel, virágmotívumokkal és bárányfelhőkkel – mindezeket Patkó András, egy hetvennégy éves tanító készítette 1829-ben. Ez a templom nemcsak építészetileg értékes, hanem különös atmoszférája miatt is felejthetetlen élmény. Szentgyörgyvölgyön több vendégház is működik, így ideális kiindulópont a környék felfedezéséhez vagy épp a teljes kikapcsolódáshoz. A hagyományos őrségi, göcseji parasztházak és a falusi hangulat ma is élő részei a mindennapoknak. Ha a helyi kézművesség is érdekel, Csótár Rezsőt, a falu fazekasát érdemes felkeresni. Munkái a zalai fazekasság hagyományait őrzik és személyesen is betekintést enged mestersége világába. Szentgyörgyvölgy tehát egy kis hely, nagy élményekkel, így hát aki egyszer ellátogat ide, biztosan visszavágyik majd még.

Kisrákos – csendes falusi élet alpakákkal fűszerezve 

Kisrákos az Őrség egyik apró települése, ahol a természetközeli nyugalom és a hagyományőrző falusi élet találkozik. Itt a hagyományos utca nevek mellett megtalálható a tradicionális szeres településszerkezet is, ahol a szerek elnevezései ma is használatban vannak – Pomperszer, Lapszer, Fodorszer, Zsohárszer. Kisrákos először 1428-ban említik oklevélben, nevét pedig a Denke-patakról kapta, amely akkoriban rákban nagyon gazdag volt. Lakossága manapság még a kétszáz főt sem éri el, körülbelül száznyolcvan lakos él ma Kisrákoson. A falu egyik különlegessége a község határában lévő alpaka farm, ahol közelről is megismerkedhetünk ezekkel a cuki és barátságos állatokkal. Ha időnk még megengedi, érdemes megtekinteni az 1843-ban épített református templomot is, amelynek építéshez akkoriban még az osztrák császári udvartól kellett engedélyt kérni.

Viszák – a fák és a mezők titkos ösvényei

Viszák egy kétszázötven lelket számláló, hangulatos vasi falu az Őrség határában, amely a honfoglalás után kapta nevét. Határőrző magyar családok települtek ide, akik örökletes katonai szolgálattal tartoztak a királyhoz, cserébe szabad emberek maradhattak. Az őrségi falvak, köztük Viszák, különleges jogállást élveztek, autonómiát kaptak nemesi kiváltságok nélkül. A falu nevezetességei közé tartozik az Őrség első Trianoni emlékműve, valamint a közösségi összefogással épült kemencekápolna, ahol évente ünnepeket és kenyérszentelést tartanak. A közelben található Tündérkertben minden család egy őshonos gyümölcsfa-csemetét ültetett, így őrzik a régi fajtákat, mint a „szentiváni körte” vagy a „batul alma”, és erősítik a közösséget. Kiemelkedő a Pajtaszínház Kaszás Attila emlékére, amely a vidéki kultúra otthona: színházi előadásoknak és zenei esteknek ad helyet. Viszák így egyszerre őrzi a történelmet, a hagyományokat és a közösségi életet.

Őrimagyarósd – a hagyományok és erdők találkozása

Őrimagyarósd ugyancsak egy festői kis település az Őrségben, amely érdekes történelmi múlttal rendelkezik, és természetesen természeti értékekkel is büszkélkedhet. Lakossága több mint kétszáz fő. A település ráadásul egy valódi rejtett kincset is bujtat az erdőben. Őrimagyarósdon található egy kettős sánccal és árokrendszerrel körülvett földvár, amely a török háborúk idején nagyon fontos védelmi szerepet töltött be. Ami különösen izgalmasnak számít, hogy a vár helye ma is viszonylag jól kivehető a terepen. A helyiek csak egyszerűen „Várdombként” ismerik és nevezik. A vár érdekessége, hogy egyike azon kevés magyarországi erődítményeknek, amelyeket teljes egészében földből alakítottak ki és nem maradtak fenn a kőfalai. A terepalakzatok, például árkok és sáncok, még több mint négyszáz év után is jól kivehetőek és láthatóak, így izgalmas látnivalónak számít a történelmet kedvelőknek. Innen indul a Malomgát tanösvény, ami másfél kilométer hosszú. A könnyű túraútvonal egészen a Vadása-tó partjáig vezet és az út során megismerhetjük a Magyarósdi-patak és a Vadása-tó környékének élővilágát. Az Őrség legnagyobb evangélikus templomát Őrimagyarósdon találjuk, amely 1862-ben épült. Az alapkőbe egy Bibliát helyeztek el és még abban az évben felkerült rá a vaskereszt is.

Hegyhátszentjakab – Vadása, az Őrség rejtett gyöngyszeme 

Az Őrség egyik rejtett gyöngyszeme Hegyhátszentjakab, ahol a Vadása-tó is található. Ha szereted a nyugalmat, a természet közelségét és az autentikus falusi hangulatot, akkor Hegyhátszentjakab igazán neked való hely. Ez a bájos Vas vármegyei falu alig kétszázhetven lakosával igazi kis ékszerdoboz az Őrség szívében. Itt található a mesébe illő Vadása-tó, amit tizenkettő forrás táplál és nevét a rókák által ásott lyukakról kapta: vad-ásta, azaz Vadása. A tó nemcsak gyönyörű, hanem fürdésre, horgászatra és kirándulásra is kiváló hely. Érdekességként a Vadása-tó kialakulása nem egy természetes folyamat eredménye volt, hanem emberi összefogásé. Az 1960-as évek végén a helyiek, a tűzoltók és a tanács dolgozói együtt fogtak hozzá a tó rendbetételéhez. A munkát egy egykori vízimalom helyén kezdték meg, a kis falu közössége pedig szószerint kéz a kézben alakította ki azt a tóparti paradicsomot, amit ma is csodálhatunk. A falu látnivalója a Szent Jakab római katolikus templom, amely a XIII. században épült román stílusban és a község központjában található. Végül muszáj megemlítenem a malomgát tanösvényt is, ami egy négy kilométer hosszú túra. Az egykori őrimagyarósdi földvár történetét és a Vadása-tó élővilágát mutatja be. A rókalyuk turistaösvény pedig a Vadása-tó körül vezető ösvény, amely a természet szerelmeseinek kínál kikapcsolódást.

Szőce – tőzegmohás tanösvény 

Szőce egy apró falu Vas megyében, az Őrség határában, amely gazdag történelemmel és páratlan természeti kincsekkel büszkélkedhet. Szőce lakossága az idők során jelentősen lecsökkent, míg 1910-ben nyolcszáznyolcvan fő élt itt, addig mára már csupán csak háromszázhatvanhat fő lakik a községben. A falu címere két zöld dombot, egy lovon ülő királyi alakot (IV. Bélát) és tőzegmohát ábrázol, utalva a település történelmi múltjára és természeti szépségeire. A falu határát egykor két jelentős útvonal is érintette. A római kori Borostyánkő út és a középkori “Király út”, amely Székesfehérvárt kötötte össze Itáliával. A helyi hagyomány szerint IV. Béla király a tatárok elől menekülve ezen az úton haladt át a vidéken. A közelben található Szent Péter-kúthoz pedig egy érdekes monda is fűződik. A török időkben egy gazdag méltóság aranyát egy kecskeszoborba rejtette el a kútnál. Később egy álruhás ember, Szent Péterként bemutatkozva, visszatért a kincsért és sikeresen megszerezte azt. A Lápok Háza interaktív kiállítása bemutatja a lápok kialakulását, élővilágát és védelmük fontosságát. Az épület mellett található szaporítókertben például számos védett növényt is megfigyelhetünk és innen indul a szőcei tőzegmohás tanösvény is. Szőcei tőzegmohás láprét és tanösvény egy fokozottan védett terület, amely ráadásul az Őrségi Nemzeti Park egyik legértékesebb része. A láprét különleges növényvilága, mint a kereklevelű harmatfű és a szibériai nőszirom, egyedülálló élményt nyújt a természetkedvelőknek. A kilencszáz méter hosszú tanösvény fapallókon vezet keresztül a lápvidéken, így minden évszakban látogatható, bár az igazán lenyűgöző látványt ősszel nyújtja. Nekünk viszont így tavasszal is gyönyörű volt, sőt… nagyon tetszett a rövid kirándulás. Szőce legértékesebb építészeti emléke az Árpád-kori eredetű Szent András apostol tiszteletére szentelt templom. Ez a műemlék a falu történelmi múltját idézi és a főutcáról (Kölcsey Ferenc utcáról) egyből szemet szúr a kirándulóknak.

Szaknyér – ahol még a madár sem jár

Szaknyér, ahova finoman szólva a megérkezés sem egyszerű. A csendes, apró vasi faluba, finoman szólva is, szörnyű úton érkezhetünk meg, de cserébe itt egyszerűen megáll majd az idő. A település neve szláv eredetű lehet és évszázadok óta lakott terület volt, bár egy másik teória szerint a Szatmér-Szatmár személynévből származtatják. Szaknyér lakossága körülbelül ötven fő, így az egyik legkisebb falu a térségben. Az elöregedő népesség és az elvándorlás jellemzi, de csendes, természetközeli életet kínál az itt élőknek és az ide érkezőknek is egyaránt. A falu központjában álló harangláb egyszerű, de a helyi épített örökség fontos része. Szaknyért körülvevő erdő és dombvidék pedig kiválóan alkalmas túrázásra, madármegfigyelésre és természetjárásra. Ideális lehet a nyugalmat keresőknek a csendes falu valamelyik vendégháza. Különlegessége, hogy az egyik legkisebb lélekszámú község az Őrségben, ugyanakkor az itt élők összetartó közösséget alkotnak.

 

Felsőjánosfa – az Őrség keleti kapuja 

Felsőjánosfa egy csendes, nyugodt kis falu Vas vármegye határában. Az apró község lakosságának száma még a kétszáz főt sem éri el, körülbelül százkilencvenen lakják Felsőjánosfát. A falu első írásos említése 1402-ből származik, eredetileg János ispán falva volt a neve. A középkorban nemesi községként volt ismert, főként kisnemesek lakták. A XV. században a község határában állt Kerekboldogasszonyfalva, egy kerek templommal rendelkező település, amelyet a törökök romboltak le. Ma már csak a “Boldogasszonyfája” név őrzi emlékét. Felsőjánosfa nyugodt környezete ideális a természetkedvelők számára. A Szentjakabi-patak partján található pihenőhely és a fából készült játszótér kellemes kikapcsolódást nyújt. A faluban található egy harangláb is, amely a helyi hagyományok fontos része. A búcsút minden évben Péter-Pál napján tartják, ami a közösség számára jelentős esemény.

Felsőmarác – a Himfai parkerdő kapujában

Felsőmarác az Őrség északi szélén fekvő bájos kis falu, ahol a múlt emléke és a természet szépsége találkozik. Története egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor a környéket a Nádasdy és a Batthyány család birtokolta és már ekkor nagyon fontos szerepet játszott a vidék életében. Ma mintegy kétszáznyolcvanan élnek itt, a falu nyugodt hangulata és hagyományőrző közössége őrzi a régmúlt értékeit. A település mellett található a festői Himfai parkerdő és tó, amely igazi kincse a környéknek. Árnyas ösvények, madárdal, békák és a víz nyugalma várja a kirándulókat. Ha valaki igazi békét és harmóniát keres, itt biztosan rátalál. Felsőmarác az Őrség kapujában rejtőző varázslatos kis világ.

Ivánc – kastély és templom árnyékában

Ivánc ugyancsak az Őrség peremén fekvő, alig több mint hatszáz lakosú település, amelynek nem csak jelene, de a múltja is nagyon gazdag. Iváncot már az Árpád-korban megemlítik, később pedig az Ivánczy és a Sigray család formálta a falu életét. A falusi élet évszázadokig a földművelésről és az állattartásról szólt, miközben a kastély és a birtok mindig különleges súlyt adott a településnek. A barokk stílusú Sigray-kastély 1740-ben épült, manapság viszont már nem látogatható, hiszen szociális otthonként működik. A körülötte fekvő park viszont egy igazi kincs. Hatalmas fái között rejtőzik Magyarország egyik leghíresebb tulipánfája, amely több mint kétszáz éves. A kastéllyal szemben pedig egy szoborpark várja a látogatókat, amely korábban szebb napokat is látott már. A faluban áll a monumentális szecessziós templom, amely a XX. század elején épült. Ez a falu kultúrájának és közösségi életének is az egyik központja. A gondosan ápolt kertek és parkok miatt pedig Ivánc 2002-ben Magyarország legvirágosabb települése címet is elnyerte.

Őrségi falvak a határon túl (Szlovénia)

Az Őrséghez szorosan kapcsolódnak a szlovéniai falvak is, amelyek a történelmi Őrség részét képezik. Ilyen például Pártosfalva (Prosenjakovci), Kisfalu (Pordašinci), Szentlászló (Motvarjevci) vagy Domonkosfa (Domanjševci). Ezekben a falvakban szintén megtaláljuk a szeres településszerkezet maradványait, a haranglábakat, kápolnákat és a helyi hagyományokat. A szlovén és magyar kulturális örökség itt kéz a kézben él tovább.

Őrihodos(Hodoš) – egy apró, közel háromszáz lakosú kétnyelvű falu a magyar határ szélén, ahol a természet, a történelem, illetve a magyar–szlovén kultúra találkozik. A falu hivatalosan is magyar nyelvű település, ahol az utcatáblák és a templomi harangszó is kétnyelvű üzenetet hordoz. A település egykor fontos határőrségi pont volt, ma is áll egy őrtorony, amelyből tiszta időben belátható az egész környék, egészen az Őrség lankáiig. Közelében húzódik a Hodosi-tó, egy mesterséges vízfelület, amely a madarak és természetkedvelők paradicsoma lett. A falu evangélikus temploma pedig szerény, de méltóságteljes, az egyik legrégebbi evangélikus közösség szlovéniai otthona. Hodos igazi „rejtett Őrség”… kicsi, csendes, de mély gyökerekkel kötődik a magyar kultúrához és a határvidék különleges történelméhez.

Domaföld – egy nagyon-nagyon apró falucska a szlovén-magyar határ mentén, ahol megállt az idő. A pici, csendes Domaföld szélén áll egy különleges örökség, az egykori határőrtorony, amelyet a múltban a jugoszláv határőrség használt a szigorúan őrzött magyar–szlovén határ megfigyelésére. A felújított torony nemrégiben újra megnyílt és ma már bárki felmászhat rá, hogy megcsodálja a környező tájat. Tiszta időben messzire ellátni innen. A hely egyszerre hordoz katonai múltat és természeti szépséget. Egy eredeti történelmi emlékhely, amely csendben őrzi a határvidék titkait.

Kapornak(Krplivnik) – az Őrség szlovén oldalán
Krplivnik, vagyis Kapornak, egy alig száz fős kis falu Szlovénia északkeleti csücskében, közvetlenül az Őrség határán. Már a XV. században is említik és egyike volt az Őrség eredeti tizennyolc községének. Ma is magyar többségű, hagyományőrző település. A faluban működik a Skerlak-tájház, amely az első szlovéniai Őrségi Néprajzi Gyűjteménynek ad otthont. Itt régi használati tárgyak, méhészet, kemence, pálinkafőző és botanikus kert idézi meg az őrségi paraszti életet. Kapornak tehát egy igazi kincs azoknak, akik szeretik a történelmet, a nyugalmat és az Őrséget.

Domonkosfa(Domanjševci) – egy kétnyelvű, alig háromszáz fős falu Szlovéniában, közvetlenül az Őrség szomszédságában, a Muravidék és a magyar határ találkozásánál. Az itt élők többsége evangélikus vallású, de a faluban két templom is áll. A XIII. századból származó Szent Márton-templom és a 1902-ben épült evangélikus templom. Ez a kettős vallási örökség jól tükrözi a falu több évszázados magyar–szlovén együttélését. A Domonkosfai Porta, egy 1931-ben épült tájház, ma is őrzi a régi paraszti világot – itt tökmagolaj-prést, pálinkafőzőt és házi mesterségeket is bemutatnak a látogatóknak. Domonkosfa történelmi és kulturális szempontból is fontos. A falu része a nemzetközi Szent Márton zarándokútnak és egykor az Őrség természetes folytatása volt. A dombos táj, a magyar nyelv jelenléte és a kulturális határmentiség miatt a település egyszerre idézi a múltat és éli a jelen nyugalmát. Egy séta a faluban olyan, mintha időutazásra indulnánk – magyar emlékek, szlovén hagyományok és őrségi hangulat egyszerre vannak jelen.

Berkeháza(Berkovci) – egy kis település, ahol a statisztika szerint mindössze ötvenöt lakos él. A falucska 1913-ban épült, háromszintes harangtoronnyal büszkélkedő kápolnája igazi időutazás. Ezenkívül a falu határában található egy malom múzeum is. A hangulatos község csendjében még mindig őrzi a Berke nemesi-család befolyásának emlékét, amelyről a neve is származik: Berkeháza. Bár látványosságban nagyon szerény, Berkovci mégis kiváló kiindulópont a környező tájakhoz, ha szereted a természetközeli falvakat.

Alsójánosfa(Ivanjševci) – egy apró, időtlen hangulatú falu Szlovénia északkeleti csücskében, alig pár kilométerre az Őrség határától. A település mérete kicsi, de múltja és fekvése annál érdekesebb, mivel valaha az Őrség délkeleti pereméhez tartozott. Kulturálisan, nyelvileg és tájban is szorosan kapcsolódik a magyar határvidékhez. Központjában egy 1923-ban épült fa harangláb őrzi a helyi közösség emlékét.

Szerdahely(Središče) – egy csendes, mindössze hatvanhat lakosú kis falu a magyar határ közelében. Itt található a falu apró temploma, tűzoltószertára és egy II. világháborús tömegsír, ahol illegálisan átlépő magyarok nyugszanak, emlékeztetve a vidék viharos múltjára. A természet közelsége pedig egyedülálló hangulatot teremt.

Csekefa(Čikečka Vas) – egy apró, mégis különleges falu Szlovénia északkeleti szélén. A magyar határtól mindössze pár kilométerre fekszik, történelme pedig egészen 1208-ig nyúlik vissza. A lakosság száma ma mindössze valahol harmincöt-hetven fő között van és a statisztikák szerint érdekes, hogy jelenleg egyetlen tizenöt év alatti lakosa sincs. A falu csendes, elöregedő, de méltóságteljes, igazi határ menti időbuborék. A településen található egy kis kápolna háromszintes harangtoronnyal, egy 1954-es tűzoltólaktanya, valamint egy második világháborús jelöletlen sír is a temető szélén. Csekefa település részei, mint a Cseke-hegy vagy az Alsóvég még ma is őrzi a kétnyelvű múlt nyomait. Čikečka vas nem a turisták célpontja, de aki ide ellátogat, egy darabka nyugodt, letisztult világra talál, ahol a természet és a történelem lassan, de mélyen szól.

Szentlászló(Motvarjevci) –  a magyar határ szélén rejtőző szlovén kisfalu, ahol még hallani a magyar szót. Aki járt már a Prekmurje(Muravidék) régió lankás tájain, az nagyon jól tudja, itt minden falu őriz valami titkot. Motvarjevci, magyar nevén Szentlászló, pont egy ilyen hely. Egy aprócska, mindössze százharminc fős település a szlovén–magyar határ közvetlen közelében, amit egyszerre hat át a szlovén nyugalom és a magyar múlt. Az egykori hagyományok még ma is élnek a házak közt, miközben az utcaneveken és a beszélt nyelven is érződik a többnemzetiségű örökség. Itt bizony nem furcsa, ha valaki magyarul köszön rád a bolt előtt, majd szlovénul folytatja a beszélgetést a szomszéddal. Szentlászlóban kirándulni is érdemes, mivel itt található Lepkék tanösvénye, ami körülbelül hétszáz méter hosszú, könnyű sétaútvonal. Ritka lápréteken vezet végig, gazdag élővilággal és magyar–szlovén nyelvű ismeretterjesztő táblákkal. A látogatók megismerhetik a helyi lepkefajokat, mint a marcellfritillary. Tavasszal és nyáron különösen látványos, amikor virágba borul a táj és megtelik színes lepkékkel. Ha nyáron jössz, a környék erdői, vadvirágos rétjei és a szomszédos Goričko Tájvédelmi Park tökéletes helyszínek egy kiránduláshoz vagy biciklitúrához. És ne feledd! A helyiek szívélyesek és örülnek, ha magyarul beszélünk vagy tudunk néhány szlovén szót. Motvarjevci tehát nem csak egy falu, ez egy darabka élő történelem, ahol a határ nem elválaszt, hanem összeköt.

Kisfalu(Pordašinci) – egy apró község, ahol egyszerűen csak lassan átgurul az ember. Alig ötvenen élnek itt és a falu közepén lévő fatemplomnál akár meg is állhatunk egy pillanatra. Csendes, nyugodt, mintha nem is létezne!

Pártosfalva(Prosenjakovci) – Ha Magyarszombatfa felől tartunk Szlovénia felé, az első falu Pártosfalva. Ez a kis, alig százhetven fős település a Muravidék egyik eldugott gyöngyszeme, ahol a természet, a történelem és a magyar–szlovén kulturális örökség különleges egységet alkot. Pártosfalva közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. Itt még ma is élénken él a magyar nyelv és kultúra, ugyanis a község egyike azon kevés szlovéniai falvaknak, ahol a magyar nyelv hivatalos státusszal bír és a kétnyelvű feliratok a mindennapok részei. A faluban található Matzenau-kastély, ami egy neoklasszicista stílusú nemesi udvarház, amely a XIX. század végéről származik. Bár nem számít hatalmasnak az épület és eléggé romos állapotban is van, a kastély még is értéket képvisel, mivel emlékeztet a térség egykori nemesi életére. Kívülről megtekinthető, de belülről életveszélyes lehet az omladozó falak miatt. Pártosfalva összefoglalva tehát tökéletes úti cél mindazoknak, akik szeretnének elmerülni a határ menti vidék nyugalmában. Innen indulva egyébként könnyedén bejárható a Goričko Tájvédelmi Park, felfedezhetők a környező falusi porták, kis szőlőskertek, dombos tájak és ha szerencséd van, még helyi termékeket is kóstolhatunk a házi gazdaságokból.

Programok az Őrségben 

• Őrségi Vásár és Tökfesztivál Őriszentpéteren
• Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes Szalafőn
• Kerékpártúrák a falvak között
• Tanösvények – Fürge Cselle, Sárgaliliom, Pillangók útja, Rókalyuk, Malom, Tőzegmohás
• Bölények és vadlovak megfigyelése Szalafőn és Kondorfán
• Korongozás Magyarszombatfán – Fazekasnapok
• Középkori templom túra Veleméren és Őriszentpéteren
• Horgászat Bajánsenyén
• Őrség söre Nagyrákoson
• Faharanglábak Pankaszon és a további környező őrségi falvakban
• Őrségi kézműves és termelői piacok

Szállások az Őrségben 

Az Őrségben a falusi vendégházaktól kezdve a modern apartmanokig sokféle lehetőség várja a látogatókat. Jellemzőek a felújított parasztházak, amelyek egyszerre nyújtanak kényelmet és autentikus élményt. A kisebb falvakban családias hangulatú vendégházakban szállhatunk meg, míg Szentgotthárdon az Őrség kapujában, az Őrség egyetlen négycsillagos wellness hoteljében is kipihenhetjük a fáradalmainkat.

Az Őrség felfedezésére indulva a szentgotthárdi Gotthard Therme Hotel & Conference**** egy tökéletes választás. A szálloda ugyanis az egyetlen négycsillagos hotel az Őrségben, ahol a modern kényelem és a természet közelség, igazi harmóniát és autentikus őrségi élményt kínál. A szálloda közvetlen összeköttetésben áll a mediterrán hangulatú Szentgotthárd Spa & Wellness élményfürdővel. Itt termálvizes medencék, pezsgőfürdők, csúszdák, szaunák és gyógykezelések várják az egész családot, így minden korosztály megtalálja a számára ideális kikapcsolódást.

Tehát legyen szó egy rövid wellness-hétvégéről, családi vakációról vagy akár egy romantikus kiruccanásról, a Gotthard Therme Hotelban minden adott a teljes feltöltődéshez.

A Gotthard Hotel különlegességei közé tartoznak:

• kényelmes, modern szobák többféle felszereltséggel
• helyi alapanyagokra épülő gasztronómiai kínálat
• családbarát szolgáltatások (játszószoba, gyermekmedence, animációs programok)
• kutyabarát szobák, hogy a négylábú barátok is velünk lehessenek
• romantikus pihenést kínáló környezet pároknak
• konferencia- és rendezvénytermek modern technikai felszereléssel

 

Gasztronómia az Őrségben 

A helyi gasztronómia egyszerű, mégis különleges, a helyi alapanyagokra és a hagyományos paraszti receptekre épül. Különlegessége például a dödölle vagy a tökmagolaj, amit rendszeresen fogyasztanak a helyiek. Továbbá a tökös és egyéb házi rétesek, de a friss zöldségek, gyümölcsök, erdei gombák és a vadhúsok teszik teljessé a helyi konyhát, miközben minden ételben ott rejlik az évszázados hagyomány és a falusi élet harmóniája. Érdemes ezért kipróbálni a helyi éttermeket és vendéglőket, valamint a kisebb falvak kézműves termékeit is.

 

Összegzés

Az Őrség tehát nemcsak egy táj, hanem egy életérzés, ahol a múlt és a jelen kéz a kézben jár, ahol a természet és az ember harmóniában él együtt. Legyen szó túrázásról, gasztronómiai kalandozásról vagy egyszerű pihenésről, itt mindenki megtalálja a maga örömét. Ha egyszer eljutunk ide, biztos, hogy magunkkal viszünk valamit: a csendet, a hagyományt, az illatokat és a táj örök nyugalmát.

• V É G E •

További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!