A világ legnagyobb városa testközelből – Tokió utazás, látnivalók, érdekességek / Japán
Tokió számunkra nem csak Japán fővárosa volt, hanem egy olyan hely, ahol minden percben történt valami, amitől leesett az állunk. Egy 37 milliós gigaváros, ahol a több száz éves hagyományok és a futurisztikus technológia teljes természetességgel megfér egymás mellett. Már az első pillanattól éreztük, hogy Tokió nem egyszerűen csak egy úti cél lesz, hanem egy életre szóló élmény!
Tokió – a világ legnagyobb városa testközelből…
Tokió a világ legnagyobb egybefüggő nagyvárosi térsége, ahol körülbelül 37 millió ember él együtt. Ennek ellenére meglepően élhető és jól szervezett metropolisz a japán főváros. Európai szemmel szinte felfoghatatlan, hogy ekkora tömeg mellett mégis mennyire tiszta, mennyire pontos a közlekedés és mennyire fegyelmezettek az emberek. A metrók percre pontosan érkeznek, az utcák rendezettek és még a legforgalmasabb csomópontokon sincs káosz. Az tokióiak autók helyett leginkább a tömegközlekedést használják, amelynek olyan hálózata van, akár egy pókháló. Elsőre eléggé nehéz kiigazodni rajta, de végül sikerült.
Tokió elképesztően sokszínű, hiszen minden negyednek saját karaktere van. Egyik pillanatban futurisztikus felhőkarcolók között sétálunk, a másikban pedig egy több száz éves templom csendjében találjuk magunkat. A városban teljesen természetes, hogy egy modern irodaépület mellett egy kis szentély áll, ahol az emberek megállnak egy pillanatra imádkozni a rohanó hétköznapok közepén. Ami azonban számunkra különösen szembetűnő volt, az az emberek viselkedése. Udvariasak, segítőkészek, még akkor is, ha nyelvi akadályokba ütközünk. Meglepő módon szemeteseket nem találunk az utcákon, de szemetet sem. Menetközben nem étkeznek sétálva, így szemetet sem gyártanak, de ha mégis akadna valami szemét, azt haza viszik az itteniek, ahelyett hogy csak eldobnák az utcákon. Ez egyébként egész Japánra jellemző volt, ami még különlegesebbé tette az országot. Tokió tehát hatalmas, azonban mégsem volt nyomasztó, inkább inspiráló. Egy olyan város, amely folyamatos mozgásban van, de közben valahogy mégis megőrzi a belső egyensúlyát. Hangulata elképesztő és nem is tudom hasonlítani egyik korábban bejárt városhoz sem.
Történelem röviden és tömören
Tokió eredeti neve Edo volt és hosszú ideig a japán sógunok székhelyeként szolgált. A város igazi átalakulása a XIX. század végén kezdődött meg, amikor Meidzsi császár ide helyezte át a fővárost Kiotóból, ezzel megnyitva Japánt a modern világ felé. Ekkor indult el az a fejlődés, amely Tokiót egy feudális városból globális metropolisszá formálta át. Később a második világháború során Tokió súlyos bombázásokat szenvedett és hatalmas területek pusztultak el. Ami ezután következett, az viszont példa nélküli. A várost hihetetlen gyorsasággal építették újjá, modern infrastruktúrával, új városrészekkel és technológiai megoldásokkal. Ennek az újjászületésnek az eredménye az a Tokió, amit ma ismerünk. Egy város, amely folyamatosan fejlődik, mégis tiszteletben tartja a múltját… egyszerűen fantasztikus!
Tokió látnivalói részletesen
Tokió felfedezését szó szerint felülről kezdtük, amikor ellátogattunk a város legmagasabb épületéhez a Tokyo Skytree-hez, amely már messziről is uralja a várost. A 634 méter magas torony a világ legmagasabb szabadon álló adótornya, ahonnan szó szerint a végtelenségig ellátni. Mi előre, online vásároltuk meg a jegyeket, amit mindenkinek javaslunk, mert így elkerülhető a hosszú sorban állás. A Tembo Deck 350 méteren, a Tembo Galleria pedig 450 méteren található, az árak körülbelül 2 100–3 100 yen között mozognak. Fentről nézve Tokió szinte felfoghatatlan méretű és az ember itt döbben rá igazán, hogy milyen egy igazi világváros.
A történelmi Tokiót a Senso-ji buddhista templomnál ismertük meg, amely a város legrégebbi temploma és 645-ben alapították az Asakusa negyedben. A Kaminari-mon kapun áthaladva a Nakamise-dori sétálóutca vezet a templomhoz, ahol ajándékboltok és tradicionális édességek sorakoznak. Itt próbáltuk ki az omikuji jóslást is, ami különleges élmény volt. A hagyomány szerint, ha rossz szerencsét húzunk, egyszerűen ott hagyjuk a templomnál, hogy ne vigyük magunkkal tovább.
Ezzel ellentétben teljesen más hangulatot áraszt a Meidzsi-szentély, amely Tokió közepén áll, mégis egy sűrű, csendes erdő veszi körül. A szentélyt Meidzsi császár és felesége emlékére építették és tökéletesen tükrözi a sintó vallás természetközpontú szemléletét. A hatalmas torii kapukon áthaladva valóban úgy éreztük, mintha egy másik világba lépnénk, ahol a város zaja egyszerűen megszűnik.
Innen a szomszédos Harajuku negyedbe sétáltunk át, azon belül is a Takeshita Streetbe, amely Tokió bohém oldalát mutatta meg. Extrém ruhák, színes üzletek, édességek, palacsinták és különleges kávézók mindenhol.
Az estét végül a Shibuya negyedben zártuk le, ami Tokió egyik legismertebb és legikonikusabb része. Ennek központjában áll a világhírű kereszteződés, ahol egyszerre több ezer ember indul el minden irányba. Az első alkalommal teljesen lenyűgöző látványt nyújt és a jobb látványért a szomszédos Starbucks emeleti részéről néztük meg. A környék fiatalos, energikus és folyamatosan mozgásban van, hatalmas képernyőkkel, üzletekkel és kávézókkal. Számunkra Shibuya tökéletesen összefoglalta Tokió modern arcát, kicsit a new yorki Times Square-re hasonlított. Végezetül Hachiko szobrára is szánjunk pár percet, amely sokak számára ismerős lehet a Hacsi, a leghűségesebb barát című filmből.
Másnap az Ueno Parkban kezdtük meg a napot. Ez Tokió egyik legnagyobb zöldterülete, ahol múzeumok, tavak és Japán első állatkertje is megtalálható. Tavasszal a cseresznyevirágzás idején különösen népszerű, de bármikor jólesik itt sétálni, mert tökéletes ellenpontja a város nyüzsgésének.
Akihabara viszont ennek az ellenkezője. Ez Tokió technológiai és popkulturális központja, ahol minden villog, zúg és él. Játéktermek, anime- és mangaboltok, maid café-k és panchiko szalonok váltják egymást. Teljesen abszurd és számunkra szokatlan volt, de éppen ettől vált felejthetetlenné. Alaposan körbe is néztünk a negyedben és élveztük minden pillanatát.
Este a Tokió Towerbe látogatunk el, hogy sötétben is megpillantsuk a hatalmas metropoliszt. Az 1958-ban épült, 333 méter magas torony a párizsi Eiffel-torony mintájára készült, de annál magasabb és piros-fehér színével ikonikus része a város látképének. Mi estére időzítettük a látogatást, ami tökéletes döntés volt, mert a kivilágított Tokió látványa egyszerűen leírhatatlan. A torony két kilátószinttel rendelkezik, 150 és 250 méteren, a jegyárak pedig nagyjából 1 500 és 3 300 yen között mozognak, attól függően, melyik szintet választjuk.
Végül a városnézésünket Tokió egyik legintenzívebb negyedében Shinjuku negyedben zártuk le. Ez a városrész egyszerre üzleti központ, szórakozónegyed és közlekedési csomópont is, hiszen itt található a világ legforgalmasabb vasútállomása, a Shinjuku Station, amelyen naponta több millió ember fordul meg. A negyed nappal a modern arcát mutatja a felhőkarcolókkal, irodaházakkal és bevásárlóközpontokkal. Este viszont teljesen átalakul és amint leszáll az éj, felgyúlnak a neonfények, megtelnek az utcák és Tokió egyik legpezsgőbb éjszakai élete bontakozik ki előttünk. Ramenbárok, izakayák és apró éttermek sora csalogatja az embereket, ahol munka után a helyiek is szívesen megállnak egy tál gőzölgő levesre vagy egy italra.
Shinjuku egyik legismertebb része a Golden Gai, amely néhány apró utcácskából áll, tele parányi bárokkal. Ezek a helyek gyakran csak öt-tíz fő befogadására alkalmasak, mégis elképesztő hangulatuk van. Egy-egy whiskey vagy gin mellett könnyen szóba elegyedhetünk helyiekkel vagy más utazókkal is és itt valóban meg lehet tapasztalni Tokió közvetlenebb, emberközelibb oldalát. Számunkra Shinjuku tökéletesen megmutatta, milyen az, amikor egy város sosem alszik.
Gasztronómia
Tokióban az étkezés önmagában egy utazás. A Sushi itt nem egyenlő a nyers hallal, hanem ecetes rizs és rengetegféle feltét kombinációja, legyen szó lazacról, angolnáról, tonhalról, rákról vagy bármilyen finomságról, amit a tengerben megtalálnak. Mi több helyen is kipróbáltuk és mindenhol lenyűgözött a frissesség és az ízek letisztultsága. Egyszerűen imádtuk!
Tokió gasztronómiája azonban messze túlmutat a sushin. Az egyik leggyakoribb élményünk a Ramen volt, amit szinte minden utcában másképp készítenek. Ez egyébként egy sűrű, csontleves alapú vagy könnyebb szójaszószos lével, puha tésztával és omlós sertéshússal. Sok helyen láttuk a Gyoza-t is, a serpenyőben sült, majd gőzölt töltött batyukat, amelyeket gyakran ramen mellé szolgálnak fel és tökéletes kiegészítői egy gyors ebédnek.
Továbbá nagyon jellemzőek Tokióban az Izakaya-k, vagyis a japán kocsmák, ahol kisebb adagokat rendel az ember, például Yakitori-t, azaz faszénen sült csirkenyársakat, vagy Tempura-t, amely könnyű bundában sült zöldségekből és tengeri herkentyűkből áll. Az utcai ételek közül számunkra egyik kihagyhatatlan élmény volt a Takoyaki, vagyis a híres japán polipgolyó. Ezek a forró, gömb alakú falatok tésztából készülnek, belül puha polipdarabkával, a tetejükön pedig édeskés szósszal, majonézzel és szárított bonitopehellyel, ami szinte „mozog” a melegtől. Elsőre furcsa lehet, de meglepően finom, és tökéletes street food egy városi séta közben.
Különleges élményünk volt továbbá az Okonomiyaki, amit sokan japán palacsintaként emlegetnek, bár inkább egy sós, tartalmas egytálétel. Káposztával kevert tésztából készül, amit húsokkal, tengeri herkentyűkkel vagy akár sajttal egészítenek ki, majd vaslapon sütnek meg. A tetejére édeskés okonomiyaki szósz, majonéz és bonitopehely kerül és az egész egyszerre laktató, látványos és elképesztően finom, Tokióban igazi komfortételnek számít.
Desszertként gyakran találkoztunk a japán palacsintaszerű édességekkel is. Ilyen például a Dorayaki, amely két vastagabb, puha palacsintalap közé töltött édes vörösbabkrémből áll, de sok helyen csokis, krémes vagy matchás változatban is kínálják. Ezek az édességek egyszerűek, mégis nagyon japánosak, és jól megmutatják, mennyire másképp közelítik meg Tokióban még a desszerteket is. A másik kedvenc a Mochi, ami egy ragadós rizsédesség, amit szintén megkóstoltunk. Különleges élmény volt, de az állaga miatt valóban óvatosan kell fogyasztani, mert nagyon sűrű és fenn áll a fulladás veszély is. Tokió gasztronómiája összefoglalva egyszerre hagyományos és modern és garantáltan mindenki talál benne kedvére valót. Nekünk bőven sikerült és mindennap rengeteg ételt kóstoltuk meg.
Szállásajánló
Tokióban a szállások mérete elsőre meglepő lehet, de gyorsan meg lehet szokni. Mi a Mi-Hotel Miya Shinjuku apartmanban szálltunk meg, ami egy nyugodt környéken található, mégis közel van a nyüzsgő Shinjuku negyedhez. A lakás kicsi volt, de jól felszerelt konyhával és multifunkciós japán WC-vel rendelkezett, ami külön élménynek számított. Elhelyezkedése miatt tökéletes bázis volt a város felfedezéséhez és teljes mértékben hozta azt, amit egy tokiói szállástól elvár az ember.
• V É G E •
További útleírásokért és utazós képekért, kövess be Facebookon és Instagramon is!